Az újabb washingtoni vámdöntésre vár a világ

A részvénypiacok ugyanúgy fejezik be az évet, ahogyan elkezdték, a befektetők az amerikai–kínai kereskedelmi háborúval kapcsolatos híreket figyelik. Ez a hét fontos, hiszen az amerikai kormány 156 milliárd dollár értékű kínai importárura, elsősorban fogyasztási cikkekre vet ki vámokat december 15-én, ha addig nem sikerül lezárni a tárgyalások első szakaszát. A UBS közgazdászai úgy becsülik, hogy ezek a tarifák 0,1-0,2 százalékponttal csökkentik az amerikai GDP-t jövőre mind a négy negyedévben, a gazdaság átlagos növekedése pedig 1,1 százalékos lesz.

Szokás szerint ellentétes üzenetek nehezítik a piacok dolgát. Pozitív fejlemény, hogy a pekingi pénzügyminisztérium közleménye szerint Kína mentesíteni készül bizonyos amerikai szójabab- és sertéshús-szállítmányokat a pótvámok alól; a pontos mennyiséget az importáló vállalatok által beadott kérelmeket figyelembe véve határozzák meg. Ágazati források szerint ez a szójabab esetében 10 millió tonna lehet, ami legföljebb a jó szándék kifejezésére elég. Arra utaló jelek pedig nem érkeztek a múlt héten Pekingből, hogy hogyan haladnak a tárgyalások Washingtonnal. Elemzők egy része a legfrissebb amerikai munkapiaci adatokból szűrte le azt a következtetést, hogy egyelőre nem lesz megállapodás. „A pozitív adatok azt bizonyítják, hogy erősebb az amerikai gazdaság, és ez felbátorítja a washingtoni tárgyalódelegációt” – idézte a MarketWatch Chris Gaffney-t, a floridai székhelyű TIAA Bank világpiacokért felelős elnökét, és Donald Trump mások szerint is „felállhat az asztaltól ezekkel a számokkal”. Larry Kudlow, az elnök gazdasági tanácsadója pénteken megerősítette: pontosan ez is fog történni, ha nem sikerül az Egyesült Államok számára előnyös egyezséget kicsikarni.

A kereskedelmi háború hatása már érződik a kínai gazdaságon és pénzügyi rendszeren, az azonban nem a háború a számlájára írható, hogy az ország valutatartaléka a vártnál nagyobb mértékben csökkent novemberben. A központi bank szombaton nyilvánosságra hozott adatai szerint a tartalék 9 milliárd dollárral kevesebb, 3096 milliárd dollár lett, míg a Reuters elemzői 4 milliárdos csökkenést jeleztek. A CNBC szerint a „mérsékelt változás” oka inkább a globális devizaárfolyamoknak az utóbbi hónapokban tapasztalt fluktuációja, valamint a kínai kézben lévő vagyon – például a külföldi kötvények – értékének módosulása. Az ország így is a világ legnagyobb devizatartalékával rendelkezik, s ez a gazdaság lassulása és az eszkalálódó kereskedelmi feszültség ellenére folyamatosan, 0,7 százalékkal 22,9 milliárd dollárra nőtt 2018 vége, vagyis az amerikai vámok bevezetése óta. Az aranytartalék maradt 62,64 millió uncia, csak az értéke csökkent.

Trump dühös a Világbankra Kína miatt

Donald Trump felszólította a Világbankot, hogy ne adjon több hitelt Kínának. „Miért hitelez pénzt a Világbank Kínának? Hogyan lehetséges ez? Kínának rengeteg pénze van, ha pedig mégsem, akkor csinálnak. Stop!” – írta az amerikai elnök a Twitteren arra reagálva, hogy a pénzintézet csütörtökön évi 1-1,5 milliárd dolláros, alacsony kamatú hitelt ítélt meg Pekingnek a 2025 júniusáig tartó időszakra. A döntést élesen ellenezte Steven Mnuchin amerikai pénzügyminiszter is, aki szerint Kína túlságosan gazdag ahhoz, hogy ilyen nemzetközi segítséget kapjon. A Világbank azzal érvel, hogy élesen zuhan a Pekingnek nyújtott kölcsönök összege, a 2019. június 30-án végződött pénzügyi évben 1,3 milliárd dollárra csökkent a 2017-es 2,4 milliárdról.