Christine Lagarde nem okozott csalódást
Ugyan változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat tegnapi ülésén az Európai Központi Bank (EKB), a piac bőven talált érdekességet Christine Lagarde mondanivalójában. Az első szembetűnő furcsaság Lagarde közvetlen stílusa, amely újdonság Mario Draghi óvatos, minden szót alaposan meggondoló kommunikációja után. Az új elnök azt mondta, a saját stílusában kommunikál majd, úgyhogy kéri a befektetőket: „Ne hasonlítsanak az elődömhöz, ne értelmezzék félre a szavaim, és ne keressenek rejtett mondanivalót.” A jövőre nézve is hangsúlyozta: nem csak szakértőkből és újságírókból áll a hallgatóközönség, ezért mellőzi a túlságosan szakmai terminológiát.
A döntést kísérő közlemény szövege gyakorlatilag változatlan az októberi ülés óta: a kamatok addig a mostani vagy alacsonyabb szinten maradnak, amíg az infláció „elégségesen megközelíti” a 2 százalékos célszintet. Ugyanakkor a 2022-re becsült árindex is csak 1,6 százalékos. Lagarde erre azt mondta: ez még nem az a szint, amit a jegybank szívesen lát, de legalább úton vannak felé. A november 1-jén újraindított, havi 20 milliárd eurós eszközvásárlási programot is csak nem sokkal az eljövendő kamatemelések előtt állítják le. A program végéig az újrabefektetési politika is változatlan marad. Összességében Lagarde megerősítette a várakozást: a monetáris politika egészen az árindex felpattanásáig támogató marad.
Gazdasági kitekintésében Lagarde hangsúlyozta, hogy ugyan a kereskedelmi bizonytalanságok miatt továbbra is gyenge az euróövezeti feldolgozóipar, az elmúlt időszak beérkező adatai arra utalnak, hogy a gazdaság, ha talpra nem is állt, de stabilizálódni kezdett. A szolgáltató szektor és az építőipar viszont továbbra is ellenálló, a pénzügyi kondíciók kielégítők, a béremelkedés stabil, a munkaerőpiac pedig egyre szűkebb. Mindez elegendő arra, hogy a gazdasági növekedés lassulása megálljon.
A tagállamok fiskális hozzájárulása kapcsán az elnök kiemelten hangsúlyozta, hogy azoknak a kormányoknak, amelyeknek van pénzügyi mozgásterük, hatékony és gyors fiskális ösztönzést kell nyújtaniuk. Azok a tagállamok viszont, amelyek magas államadóssággal küzdenek, inkább a strukturális egyensúly elérésére koncentráljanak. Összességében minden tagállamnak arra kell törekednie, hogy a finanszírozási feltételek támogassák a növekedést.
Az újságírók kérdésére Lagarde közölte: januárban kezdik el az EKB politikájának stratégiai felülvizsgálatát. „Bő 16 éve történt a legutóbbi felülvizsgálat, épp ideje egy újnak.” Az elnök szerint az átfogó vizsgálat 2020 végéig biztosan eltart, és nemcsak az EKB, de az Európai Parlament, a szakértők, a piaci szereplők és a civil társadalom véleményét is kikérik majd. A felülvizsgálat olyan témákat érint, mint a technológiai és klímaváltozás vagy a növekvő egyenlőtlenségek kérdése, az inflációscél-követés rendszeréről azonban nem ejtett szót.
A sajtótájékoztató után gyengült az euró, vélhetően azért, mert Lagarde nyitva hagyta a lehetőséget további lazításra, valamint mert a makrogazdasági előrejelzés sem túl optimista. Az amerikai Fed szerda esti kamatdöntő ülése után a dollár érdemben gyengült az euróval szemben, mert Jerome Powell Fed-elnök gyakorlatilag kizárta a jövő évi kamatemelések lehetőségét. Érdekes összefüggés a két jegybank között, hogy Jerome Powell épp ebben az évben váltott közérthetőbb, egyszerűbb nyelvezetre, tegnap pedig Lagarde is a közérthetőség szerepét hangsúlyozta.
A lazítás útján a kisebb jegybankok
Alaposan rálépett a gázra a török és az ukrán jegybank is, rohamléptekben lazítják a monetáris kondíciókat. Tegnapi ülésén a török jegybank a várt 150 helyett 200 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, amely ezzel 12 százalékos lett. A jegybank a hitelezés ösztönzése érdekében ereszti lejjebb a rátát. A lépést nem kísérte számottevő piaci reakció, csak a líra drágult egy kicsit, mivel a befektetők már gyakorlatilag beárazták, hogy amint 10 százalék közelébe csökken az infláció, a jegybank azonnal drámai mértékben lazítani fog. Az ukrán jegybank is 200 bázisponttal csökkentett, 13,5 százalékos lett az alapkamat, pedig az elemzők 14,5 százalékra számítottak. A hrivnya kissé gyengült a lépés után, az érdemi piaci reakció itt is azért maradhatott el, mert a várakozás szerint az ukrán központi bank a 8 százalékos szintig meg sem áll a lazítással. A török intézménynek a negyedik kamatvágása volt ez az idén, az ukránnak az ötödik. | T. G.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.