BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fedezet nélküli jóléti intézkedések

Jóléti intézkedések soráról döntött az idén a Pellegrini-kormány, ami részben a 2020. februári szlovákiai parlamenti választással, részben a Ján Kuciak újságíró tavaly megölése miatt lejtőre került vezető kormánypárt, a Smer pozícióinak kétségbeesett stabilizációs kísérletével magyarázható.

Július 1-jén lépett hatályba az a kétharmados törvény, amely a férfiaknak és a nőknek egyaránt 64 évben határozza meg a jogosultságot az öregségi nyugdíjra. Eddig évről évre negyven-ötven nappal tolódott ki a nyugdíjkorhatár, az idén 62,5 évtől járt a nyugdíj, miközben felső határt nem szabtak meg. A Robert Fico vezette Smer a szakszervezeteket is feltüzelve az év elején vette elő a témát, hogy „az emberek nem dolgozhatnak a halálukig”, ezért meg kell szabni a felső határt. A pénzügyi elemzők, demográfusok hiába érveltek azzal, hogy Szlovákia demográfiai szempontból az egyik leggyorsabban elöregedő ország Európában, vagyis az úgynevezett nyugdíjkorhatár-plafon 2030 után egyre nagyobb terheket ró majd az állam költségvetésére, a Smer a koalíciós társaival együtt megszavaztatta a 64 évben megállapított nyugdíjhatárt. „A 64 évben megszabott maximális nyugdíjkorhatár, amely a gyermeket nevelő nőknél gyermekenként fél évvel lesz alacsonyabb, a bruttó hazai össztermék (GDP) 1,16 százalékának megfelelő többletkiadást jelent” – állítja Anetta Caplánová, az államkassza őrének számító Költségvetési Tanács tagja. Ivan Svejna munkaügyi államtitkár (Híd) arra figyelmeztetett, hogy a nyugdíjplafon elsőként azokat érintheti, akik a következő kormányzati ciklusban, vagyis 2020 és 2024 között vonulnak nyugdíjba, ezért elkerülhetetlen lesz a nyugdíjrendszer újabb reformja.

Ugyancsak a Smer nyomására Szlovákiában az idei 520-ról jövőre 580 euróra ugrik a minimálbér, ilyen ütemű növekedésre eddig nem volt példa az ország történetében. Ráadásul az ősz folyamán a parlament elfogadta a Smer képviselőinek javaslatát, amelynek értelmében 2021-től megváltozik a minimálbér meghatározásának módszere. Az új képletnek köszönhetően a minimálbér két éven belül meghaladhatja a 650 eurót is. Az elfogadott képlet értelmében a minimálbér összege elérné a két évvel korábbi bruttó átlagbér 60 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 2021-ben a minimálbér összege a 2019-es átlagbérhez igazodna. A pénzügyminisztérium háttérintézménye, a Pénzpolitikai Intézet előrejelzése szerint a 2019-es bruttó átlagbér elérheti az 1088 eurót. Ha ez bekövetkezik, akkor a minimálbér összege két év múlva 653 euróra nő, ami alaposan lerontja Szlovákia versenyképességét.

Novemberben a kormánykoalíció, a nemzeti SNS a minimálnyugdíj 2015 óta fennálló rendszerét dúlta fel. Ennek kiszámítását a létminimumhoz kötötték, a jövőben azonban a két évvel korábbi országos átlagbér 33 százalékát fogja kitenni. Ez azt jelenti, hogy a minimálnyugdíj 2020-ban 334,30 euró lesz, tehát közel 55 euróval több, mint az idén (most 278,90 euró). Mivel a nyugdíjfolyósító Szociális Biztosító jelezte, hogy ilyen gyorsan képtelenség újraszámolni az érintettek új nyugdíját, ezért azonnal módosító indítványt fogadtak el, amely szerint az sem fontos, hogy harminc ledolgozott év alatt mennyit fizettek be az érintettek szociális biztosítás címén, csak az a lényeg, hogy tetszőleges összeg után adóztak. A mindennemű hatástanulmány nélküli törvény azt eredményezi, hogy jövőre a mostani alig 52 ezer minimálnyugdíjra jogosult helyett már csaknem 280 ezer lesz, s ennek a többletterhe 150 millió euróra tehető. Ráadásul a mostani rendszer adócsalásra ösztönöz, hiszen nem veszi figyelembe, ki mekkora összegből adózik.

A felsorolt jóléti intézkedésekre nincs meg a pénzügyi fedezet, hiszen már az idei, eredetileg nullszaldósra tervezett állami költségvetés is felborult (a hiány a GDP 0,7 százalékát is elérheti), a 2020-tól hatályos jóléti intézkedések

(a felsoroltak mellett például az élelmiszerekre vonatkozó, 20 százalék helyetti 10 százalékos áfa, jóval magasabb gyermekgondozási segély) összesen mintegy 400 millió eurós terhet jelentenek az államkasszának. A már elfogadott 2020-as költségvetés hivatalosan alig 0,5 százalékos, GDP-hez viszonyított államháztartási hiánnyal számol, azonban a Költségvetési Tanács szerint a deficit elérheti a GDP 1,8 százalékát is. A pénzügyminisztérium is érzékeli a problémát, máris kiadási plafon életbeléptetését lebegteti.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.