Hullámzik a forint árfolyama
Hektikusan zárja az évet a forint: az egész éves kitartó gyengülés után a két ünnep közt hullámvasútra ültették a hazai devizát. Az euróval szembeni keresztárfolyam a kétnapos ünnep után a 332,5-es szintig szaladt, majd alacsony forgalomban a 330,5-es szintre erősödött vissza. A volatilitást egyrészt az okozhatta, hogy a ritkán látott mértékben alacsony forgalomban kisebb ügyletek is nagyobb mozgást okoznak, másrészt pedig év végén több befektető zárja a pozícióit vagy súlyozza át a portfólióját.
A forint az év végi mozgással együtt is a leggyengébben teljesítő deviza volt a régióban. Az euróval szemben 3 százalékot vesztett értékéből, míg a zloty 1 százalékot erősödött, a korona stagnált, még az ikerdeficittel és enyhe devizaválsággal küzdő Románia devizája is csak 2,3 százalékot vesztett értékéből. A forint az év során többször is történelmi mélypontra csúszott, a november végi 337,3-es szint az új negatív rekord.
Az idén szinte minden tényező a forint ellen játszott. A nemzetközi körülmények, különösen a kereskedelmi háború, a Brexit és az olasz költségvetési vita a kockázatkerülő mentalitást fokozták, a kereskedők adták a forintot. Emellett a Magyar Nemzeti Bank tartósan berendezkedett az ultralaza politikára, és többször hangsúlyozta, hogy nem zavarja az intenzív forintgyengülés. A többletes folyó fizetési mérleg, amely sokáig támaszt nyújtott a kurzusnak, az idei második fél évre már deficites lett. Nem utolsósorban pedig a gyorsuló infláció miatt a forint lett a fejlődő piacok legalacsonyabb reálkamatát nyújtó devizája, így finanszírozó devizának ideális, befektetési eszközként viszont vesztett vonzerejéből.
Figyelembe kell venni, hogy az euró is gyengén teljesített egész évben, a közös deviza csökkenő trendbe került a dollárral szemben. A 2,5 százalékos lejtmenet hátterében is leginkább a jegybanki politika és a külső körülmények állnak. A kereskedelmi bizonytalanságokkal sújtott időszakban a szokottnál kevesebb tőke mozgott a legfontosabb devizapárban, a menekülőeszközök árfolyama viszont szárnyalt: az arany 15 százalékot drágult, a svájci frank négyet. Az euró-dollár piacról folyamatosan apadt a forgalom és a volatilitás. A piaci adatok szerint a forgalom a januári, napi 150-160 ezer ügyletről december derekára napi 50-60 ezer ügyletre csökkent, az átlagos volatilitás pedig majdnem megfeleződött, januárban még átlagosan napi 86 alapegység volt, decemberre már alig 50. A forgalom a forint piacán is esett, az év eleji 200-250 ezer ügyletről napi száz ügylet környékére, a volatilitás viszont nem követte a csökkenést.
Elemzők szerint azonban jövőre visszatérhet a volatilitás a devizapiacra is. Az OTP Treasury friss tanulmánya szerint jövőre csökkennek a geopolitikai kockázatok, és ez kedvezően hathat a kockázati étvágyra. Ha a világkereskedelmi forgalom ismét felfelé ível, az a tetemes fizetésimérleg-többlettel rendelkező euróövezet devizáját segítheti. Az amerikai Fed valószínűleg tartósan berendezkedik a támogató politikára, a zöldhasú tehát veszthet értékéből, ami a portfóliók átrendezésén keresztül növelheti a volatilitást az atlanti devizapár piacán. „Alapjaiban húzná keresztül az előbbi elképzeléseket az olasz költségvetési problémák eszkalálódása, amelynek az előjeleit 2018-ban már láthattuk, és heves mozgásokat okozott a piacokon” – teszi azonban hozzá az OTP Treasury. 2020-ban az olasz államadósság hetede, 320 milliárd eurónyi államkötvény fog lejárni, a finanszírozási igény tehát magas lesz.
