Jelentősen eladósodtak a pártok

Meglehetősen rosszul gazdálkodnak bevételeikkel a romániai pártok, amelyek az állami költségvetésből kapott támogatások ellenére tetemes adósságokat görgetnek maguk előtt. Saját finanszírozásuk szabályozását négy évvel ezelőtt módosították a bukaresti parlamenti képviselettel rendelkező politikai alakulatok, a korábbi rendelkezések miatt ugyanis átláthatatlan és követhetetlen volt a pártoknak juttatott pénzek eredete, útja és elköltésének módja. Ez teret adott a politikai korrupciónak, és számtalan visszaélés történt a különböző választási kampányokban, mivel a pártok és a jelöltek sok esetben feketén jutottak nagy összegű támogatáshoz például kétes hírű üzletemberektől. A legnagyobb visszhangot kiváltó illegális kampányfinanszírozás a miniszterelnöki tisztséget 2000 és 2004 között betöltő Adrian Nastase nevéhez fűződik, akit 2012-ben befolyással való üzérkedés miatt két év letöltendő börtönbüntetéssel sújtottak. A volt szociáldemokrata politikus befolyása alatt álló személyek építésügyi konferenciát szerveztek, ezeken aztán részvételi díjnak álcázva az államfői tisztségre pályázó Nastase választási kampányára gyűjtöttek pénzt.

A 2015-ben hatályba lépett új román pártfinanszírozási törvény szerint a választási kampányokat már az állami költségvetésből pénzelik, a jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit utólag számolják el, ha elértek egy bizonyos támogatottságot. A jogszabály a helyhatósági, a parlamenti és az elnökválasztás esetében is megszabja a kampányköltségek felső határát, az állandó választási hatóság pedig csak azoknak a jelölteknek a számlákkal igazolt költségeit számolja el, akik megszerezték a voksok legalább 3 százalékát. A törvény eredeti változata még csak arról rendelkezett, hogy a politikai pártok az állami költségvetési bevételek legfeljebb 0,04 százalékára jogosultak támogatásként, utólag ezt az előírást a hazai össztermékhez arányították, és úgy módosították, hogy az évente kiutalt szubvenció felső határa nem haladhatja meg a GDP 0,04 százalékát. Ezáltal az uniós tagállamok körében az egyik legnagyobb lett a romániai politikai szervezeteknek kiutalt állami támogatás mértéke: miközben 2016-ban még összesen 1,5 millió, 2018-ban már 170,59 millió lejt (1 lej 70 forint) utaltak ki a pártoknak, hogy aztán a szubvenció az idén elérje a mintegy 256 millió lejt. A legnagyobb összegű támogatásban az októberben ellenzékbe került román szociáldemokraták (PSD) részesültek eddig, a két évvel ezelőtt még 2,3 millió lejből gazdálkodó párt kasszájába tavaly százmillió lej folyt be. A kormányon a baloldali alakulatot váltó jobbközép liberálisoknak (PNL) 2017-ben még 14, tavaly viszont már 44 millió lejt utaltak az állami büdzséből, és az idén befolyó összegek valamennyi esetben emelkednek. Elemzők nem véletlenül mondogatják, hogy Romániában a politikai alakulat működtetése számít a legkifizetődőbb gazdasági tevékenységnek.

A jelentősen megugrott bevételek mindazonáltal nem járnak együtt az adósságok csökkenésével. A szociáldemokrata párt például 15 millió eurós tartozást halmozott fel (ebből hatmillió euróval politikai tanácsadó cégeknek tartozik), emiatt a szervezet ideiglenes vezetősége nemrég könyvvizsgálatot rendelt el. Valamivel kevesebb, de szintén tetemes, csaknem hétmillió euróra rúgó adóssága van a PNL-nek, amely már korábban nekilátott tartozása lefaragásának, egyebek között a választott és kinevezett tisztségviselői számára megszabott hozzájárulások szigorú begyűjtésével.

A szociáldemokrata párt

15

millió euró tartozást halmozott fel