Meg kell húzni a nadrágszíjat Romániában

Igazuk lett az elemzőknek, akik már korábban jelezték, hogy az elhibázott gazdaságpolitikai intézkedések és a zsúfolt választási időszak miatt nehéz idők várnak Romániára. Az idén számos területen megmutatkoztak a román gazdaság gyenge pontjai, amelyeket annál nehezebb lesz kiküszöbölni, hogy az október–novemberi kormányváltáson, valamint államfőválasztáson túlmenően jövőre helyhatósági és parlamenti megmérettetést is rendeznek az országban. Márpedig Romániában elvesztegetett periódusokként tartják számon a választási éveket. Noha hangzatos ígéreteket tettek a közberuházások és az infrastruktúra fejlesztése terén, a 2016-ban hatalomra került szociáldemokraták (PSD) gazdaságpolitikáját a fogyasztás ösztönzése jellemezte. Az elmúlt három évben – amelynek során a román szocdemek ugyanennyi kormányfőt „fogyasztottak el” – jelentős bér- és nyugdíjemelésekkel megkétszerezték a közalkalmazottak fizetését, úgyhogy a közszférában 4700 lej (egy lej 70 forint) az átlagbér. (Eközben az országos nettó átlagbér 3080 lej.) Ez viszont azzal járt, hogy a közalkalmazottakkal kapcsolatos kiadások immár elérik a román össztermék 11 százalékát, ami az elmúlt harminc évben a legnagyobb arány Romániában. A mintegy 70 százalékos nyugdíjemelés első szakasza is hatályba lépett, miközben a társadalombiztosítási rendszer hiánya meghaladja a kétmilliárd lejt. Nem csoda, hogy teljesen kibillent az államháztartás egyensúlya, és a tavalyi 3 százalékos után az idén a GDP-hez mérten 4,4 százalékra ugrott a hiány. Sokatmondó hogy eközben mindössze 22 új autópálya-szakaszt adtak át a forgalomnak az országban.

Ilyen körülmények között nagyon meg kell húzniuk a nadrágszíjat a baloldali kabinetet bizalmatlansági indítvánnyal megbuktató, novem­berben hatalomra került román jobbközép liberálisoknak (PNL). Első körben a Ludovic Orban vezette kormány merész intézkedésekbe fogott, eltörölte például az üzemanyagokra öt évvel ezelőtt kivetett, 7 centes extra jövedéki adót, amelyet a PNL már ellenzékben igazságtalannak nevezett. Januártól ugyancsak kivezetnék az energiavállalatokra, távközlési cégekre, magánnyugdíj-biztosítási alapokra és bankokra tavaly decemberben kivetett többletadókat is, amelyeket rengeteg bírálat ért a versenyszféra részéről. Hogy miként pótolják a költségvetésből kieső bevélt, pontosan nem tudni, a takarékosság azonban vélhetően azért is kulcsszó lesz a kormánynak otthont adó bukaresti Victoria-palotában, mert a vagyonbevallása szerint 210 ezer forintnak megfelelő havi jövedelemből élő román miniszterelnök „szerénységével” magyarázta anyagi helyzetét. Számos várható megszorító intézkedésre egyébként máris fény derült. 2020 januárjától befagyasztják a közméltóságok bérét, létszámcsökkentést foganatosítanak a minisztériumokban, valamint a közszférában is, ezen túlmenően megtiltanák, hogy az állami alkalmazottak egy időben nyugdíjat és fizetést is kapjanak.

„Nagyon sokan vannak, akik negyven-egynéhány évesen nyugdíjba mentek, például a rendőrségtől vagy más struktúráktól, és az átlagosnál nagyobb nyugdíjat kapnak. Viszont nem tartom normálisnak, hogy valaki egyszerre kapjon nyugdíjat és közalkalmazotti fizetést” – jelentette ki Orban. Kormánya ugyanakkor bizonyos speciális nyugdíjakat megszüntetne vagy megadóztatna, emellett fontolgatja a minimálbér-emelés mértékének csökkentését, valamint a nyugdíjemelés jövő ősszel esedékes hatálybalépésének elhalasztását. Egyes elemzők azonban úgy látják, hogy a román gazdaság növekedésének visszaesése miatt (a korábban várt 5,5 százalék helyett idén legfeljebb 4, jövőre pedig 3,5 százalék körüli lesz a bővülés), valamint az esetleges kedvezőtlen nemzetközi folyamatok közepette sokkal szigorúbb költségvetési politikára lesz szükség.

A költségvetési deficit

a GDP

4,4

százalékára ugorhat idén