A koronavírus a piacokat is megbetegítette
A négy hete felfedezett új vírussal, amely már több mint 80 emberrel végzett, még mindig csak ismerkedik a világ. Már felbukkanásakor a SARS koronavírushoz hasonlították, amely 17 évvel ezelőtt mintegy 800 áldozatot szedett, megölve minden tizedik fertőzöttet. Az új vírus mortalitási aránya ennek eddig csak a negyede, de még így is tömeges halálozásokhoz vezethet, és a SARS-nál alattomosabban terjed: akár két hétig is lappanghat úgy, hogy a beteg már fertőz. Gazdasági értelemben szerencsétlenebb körülmények között érkezett, mint 2002 és 2003 fordulóján a SARS. Akkor a kínai gazdaság fellendülőben volt, és évi 9 százalék körüli sebességgel nőtt. Mára azonban 6 százalék környékére lassult a növekedés. Ez harminc éve a legalacsonyabb ráta, és a járvány ráerősít a félelmekre, hogy a világ második legnagyobb gazdasága – rengeteg európai és amerikai vállalat piaca, óriási olaj- és alapanyag-fogyasztó – még jobban lefékezhet.
A precedens nélküli méretű kínai járványellenes intézkedések tízmilliók közlekedését blokkolták, megbénították a turizmust, és ezrével zártak be a mozik, éttermek, vidámparkok. Minden bizonnyal megszenvedi a járványt a kiskereskedelem, a szolgáltatások és az ipari termelés is. A hatóságok meghosszabbították az egyhetes újholdévi szünidőt, így a kínaiaknak péntek helyett csak hétfőn kell újrakezdeniük a munkát. A járvány, amely már beszőtte Kínát, tovább terjeszkedhet ezekben a hetekben, és sem a kór, sem a gazdasági hatásai nem állnak meg a kínai határoknál.
A kínai piacok a szünidő miatt a héten zárva maradtak, de a világpiacon eladási hullám sújtotta a kockázatosnak tekintett eszközöket, például a részvényeket. A pénz a biztonságosnak tekintett befektetésekbe – állampapírokba és aranyba –
áramlott. Ironikus módon a jent is vették, és fél százalékot erősödött a dollárhoz képest, pedig a kínai turisták otthon maradása Japán számára is csapással ér fel. A japán gazdaság éves szinten 3,7 százalékot zsugorodhatott 2019 utolsó negyedévében a becslések szerint, részben egy áfaemelés miatt. Az első negyedévben már 1 százalékot növekedhet, de a Nomura becslése szerint ebből 0,2 százalékpontot elvesz, ha a SARS-járvány idején tapasztaltakhoz hasonlóan mintegy három hónapra visszaesik a turizmus. Ha a járvány elhúzódik, akár meg is felezheti a növekedést. A jen ennek ellenére háromhetes csúcsra ért a dollárral szemben, miközben a jüan elérte idei mélypontját, és gyengültek a kínai gazdaságnak kitett Ausztrália és Új-Zéland devizái. Október óta a legalacsonyabb árakon kereskedett a Brent olaj (részletek a 11. oldalon.). Két hét alatt
8 százalékot veszített az árából a réz, és csaknem ugyanennyit a nagy lengyel réztermelő vállalat, a KGHM részvényei. Csaknem 10 százalékot zuhant a nikkel ára.
Több mint 2 százalékot estek tegnap a londoni, a berlini és a párizsi tőzsdék indexei, és majdnem ennyit vesztett Milánó is. Közben zuhantak a tízéves európai államkötvények hozamai, az élen az olasz papírral, amely 18 bázisponttal alacsonyabbra, 1,05 százalékra süllyedt, miután a hét végi tartományi választások eredményei nem támasztották alá az aggodalmakat, hogy az olasz kormány hamarosan megbukhat. A részvénypiacokon az egyik legnagyobb vesztes az International Airlines Group, a British Airways légitársaság tulajdonosa volt, amelynek a papírja több mint 6 százalékot esett. Majdnem 5 százalékot vesztett a kínai piacnak ugyancsak kitett divatház, a Burberry részvénye.
A koronavírus
0,2
százalékpontot vehet el a japán GDP-bővülésből a kínai turisták távolmaradása miatt
