Év végéig tart a stratégiai felülvizsgálat
Enyhe csalódást okozhatott az Európai Központi Bank (EKB) tegnapi, jubileumi, ötszázadik ülése a befektetők közt. Az euró 0,4 százalékot gyengült a dollárral szemben, az eurókötvények hozama 3-4 bázispontot ereszkedett, miután Christine Lagarde EKB-elnök nem árult el érdemi részleteket a jegybank stratégiai felülvizsgálatáról. Megerősítette ugyanakkor, hogy minimum az év végéig változatlan lesz a nullaszázalékos alapkamat, a mínusz 0,5 százalékos betéti kamat és a kötvényvásárlási program havi 20 milliárd eurós keretösszege.
A piaci kommentárok szerint a kereskedők és az elemzők is leginkább a Lagarde által beharangozott stratégiai felülvizsgálat részleteire voltak kíváncsiak. Azonban az elnök érdemben csak annyit árult el, hogy tegnap kezdődött el a munka, a sajtótájékoztató alatt közzétett közlemény is csak szűkszavúan, általánosságban fogalmazott a célokról. A közlemény szerint a legalább az év végéig tartó felülvizsgálat során az árstabilitás mennyiségi meghatározását, azaz az inflációt, a monetáris politikai eszköztárat és a jegybanki kommunikációt is újragondolják. A felülvizsgálat ezenfelül kitér olyan új kihívásokra, mint a klímaváltozás, az öregedő társadalom vagy a digitalizáció.
Annyi biztos, hogy a felülvizsgálat középpontjában az infláció lesz, erről Lagarde is beszélt. Nemcsak az inflációs célszint vagy a célkövetés rendszerének újragondolása lesz terítéken, de az árindex meghatározásának módszertana is megváltozhat. Az infláció mellett a jegybanki eszköztár átszabása is hangsúlyos lehet. A decemberi kamatdöntő ülésről készült jegyzőkönyvből világosan kiderült, hogy már a Kormányzótanácson belül is súlyos ellentétek vannak a monetáris stimulus mellékhatásait illetően. Az ultraalacsony kamatszintek és az eddig 2600 milliárd eurós eszközvásárlási program segített ugyan az euróövezet gazdaságának talpra állításában, de drámai eszközár-emelkedést okozott, különösen a lakás- és kötvénypiaci árfolyamokban, ráadásul fő célját, a 2 százalékos inflációt sem sikerült elérnie. Az elnök hangsúlyozta: a felülvizsgálat nem csak jegybanki döntés lesz, a vitába bevonják a piaci szereplőket, a kutatókat és az uniós polgárokat is.
Lagarde-nak lényegében szerencséje is van, hogy mandátumának elején olyan makrogazdasági és geopolitikai helyzetet örököl, amely lehetővé teszi a stratégiai irányvonal újraszabását. Ahogy az elnök is megjegyezte: a kereskedelmi egyezmény aláírásával és a Brexit rendeződésével számottevően csökkentek a kockázatok. Hangsúlyozta azt is, hogy az euróövezeti feldolgozóipar a jelenlegi szintekről valószínűleg már nem zsugorodik tovább, azelőtt véget ér tehát a kálváriája, hogy a lassulás átgyűrűzött volna a szolgáltató szektorba vagy a munkaerőpiacra. A befektetők is egyre optimistábbak, a hangulatindexek elmozdultak a mélypontjukról. A headline infláció is felpattant valamelyest, 1,3 százalékra ugrott, bár emögött leginkább az energiaárak emelkedése áll. Az elnök azonban nem győzte hangsúlyozni, hogy továbbra is számít a tagállamok fiskális hozzájárulására, növekedésbarát közfinanszírozást vár el a kormányoktól, és sürgette a bankunió, valamint a tőkepiaci unió további elmélyítését.
