Ígéretes év előtt állnak az európai gyártók
Stabilan javulhat idén az európai gyógyszergyártók hitelképessége – állapítja meg a Scope Ratings hét elején megjelent tanulmánya. A német hitelminősítő szerint a szektor növekedése elsősorban a sikeres termékfejlesztésnek (immuno-onkológia, sejt- és génterápia) és a feltörekvő országok bővülő keresletének köszönhető, de az iparágat segíti a népesség gazdagodása, egyszersmind öregedése, illetve az egyre egészségtudatosabb életmód is. Ráadásul az Egyesült Államokban elnökválasztás lesz novemberben, így a Scope az idén nem számol az évek óta beharangozott, a gyógyszeripar jövedelmezőségét esetlegesen csökkentő amerikai egészségügyi reformmal sem. A Brexit ugyan némi bizonytalanságot okoz, azonban a hátralévő kilépési tárgyalások kedvező eredményt hozhatnak, így az ágazat megmenekülhet termelési láncainak szétzilálásától.
A vényköteles orvosságok kumulált éves növekedési rátája egyébként globálisan 6,9 százalék lehet 2019 és 2024 között – idézi az EvaluatePharma kutatási eredményét a Scope, majd hozzáteszi, hogy dollárban számítva ez mintegy 900 milliós bővülés 2020-ban. Emellett az utóbbi tíz évben fokozatosan csökkent a szektor működési kockázata is, amely egy rendkívül fontos mutató, azt jelzi, hogy a legnagyobb forgalmat produkáló készítmények szabadalmi védettségének lejárta miatt kieső bevételeket hogyan tudják pótolni a gyártók, akár saját kutatás-fejlesztéssel, akár akvizíciók révén. A kockázatcsökkenés egyik legfontosabb oka, hogy a modern biológiai gyógyszereket a generikus szereket gyártók a szabadalmi védettségük megszűnését követően sem tudják százszázalékosan lemásolni. A betegek és az orvosok pedig még tetemes árkedvezmény esetén sem hajlandók az eredetivel nem teljesen azonos generikus orvosságot elfogadni, főleg életveszélyes betegségek esetén. A másik fontos kockázatcsökkentő tényező a ritka betegségek gyógyítására vagy kezelésére kifejlesztett termékek egyre meghatározóbb szerepe. Ezeknek az orvosságoknak a szegmensében a forgalom 2018-ban 11 százalékkal nőtt, 2019 és 2024 között pedig várhatóan 12 százalékkal gyarapodhat éves szinten, azaz kétszer olyan gyorsan, mint a teljes gyógyszerágazatban. Az Egyesült Államokban 2018 folyamán a gyógyszerekre kiadott összes forgalomba hozatali engedély 60 százalékát már a ritka betegségek elleni készítmények kapták. A kis, töredezett szegmensekben ráadásul eleve kevesebb gyártó tevékenykedik, és kevésbé éri meg generikus másolatokat előállítani, gyorsabb az engedélyek kiadása, és tovább tart a jogi védettség is.
A szektorra továbbra is jellemző marad a bevételre vetített magas működésieredmény-ráta és az extrém magas szabad cash flow termelés is. A legtöbb európai Big Pharma-gyártó legalább évi 5 milliárd euró szabad készpénzt termel. Míg az ágazat átlagosan az EBITDA-ja 60-70 százalékát konvertálja szabad cash flow-vá, például a világ legnagyobb sörgyártója, az AB InBev 40 százalékkal kénytelen megelégedni. Ilyen körülmények között felértékelődik a vállalatok osztalékpolitikája. Az amerikai gyógyszergyártók hagyományosan sokkal magasabb osztalékot fizetnek, és sokkal többet fordítanak részvény-visszavásárlásra is, így az európaiaknál több forrás maradhat termékfejlesztésre.
