Lassított a török jegybank
T. G. | Ismét felülmúlta a török jegybank a piaci várakozásokat: 75 bázisponttal 11,25 százalékra eresztette az alapkamatot, pedig az elemzői konszenzus csak 50 bázispontos mínuszról szólt. Az intézmény még így is visszafogott volt: a legutóbbi három lazításkor 300, 250, majd 200 bázisponttal vágta meg az irányadó rátát. A líra azonnal erősödni kezdett a döntés után, bő fél százalékot ralizott a dollár ellenében, majd enyhén korrigált.
Bár az agresszív monetáris lazítás folytatására vonatkozó várakozásoknak a kamatcsökkentéssel eleget tett a jegybank, ám a 75 bázispontos vágás lehet, hogy elhamarkodott volt. A kormányzati akarat által befolyásolt jegybank ugyanis úgy számolt, hogy az infláció már a tavalyi év végére 10 százalék alá csökken. Szeptemberre ez be is következett, októberben pedig már több mint kétéves mélypontra, 8,5 százalékra esett az árindex. Kiderült ugyanakkor, hogy a drágulás üteme csak a rendkívül magas bázis miatt csökkent rohamosan, s amint a bázishatás kifutott, visszatért a két számjegyű tartományba. Decemberben már 11,8 százalékra gyorsult, tehát a 11,25 százalékos rátával közel három év után újra a negatív tartományba süllyedt a líra reálkamata. Ez már rövid távon is érdemi tőkekivonást eredményezhet, ha tényleg nem csökken az árindex.
A tegnapi kamatdöntést követő jegybanki közlemény azonban hangsúlyozza: év végére megint egy számjegyű lesz az infláció, 8,2 százalékra számítanak. A központi bank továbbra is hangsúlyozza, hogy „a monetáris politika összhangban áll a dezinflációs folyamatokkal”. Ráadásul Recep Tayyip Erdogan államfő egy korábbi televíziós interjúban megígérte, hogy mihamarabb egy számjegyűre csökkentik az alapkamatot, hogy ismét felpöröghessen a hitelezés. A júliusban kinevezett Murat Uysal jegybankelnök nem is gördít akadályt ez elé, elődjével ellentétben fegyelmezetten tesz eleget a kormány akaratának, s már 1275 bázispontot faragott az irányadó rátán.
Erdogan elnök máig nem szakadt el attól az elképzelésétől, hogy a magas alapkamat nem csökkenti, hanem növeli az inflációt, illetve kitart amellett, hogy olcsó hitelekből kell finanszírozni a gazdasági növekedést. A kormányzat 2020-ra 5 százalékos GDP-növekedést jelölt ki célul, ennek eszköze pedig az államilag ösztönzött hitelezés lesz, pont az, ami a 2018-as válsághoz vezetett.
Az Erdogan veje, Berat Albayrak gazdasági miniszter által meghirdetett reformprogram hatásait azonban, halványan ugyan, de lehet látni. A gazdaság hűlni kezdett, a harmadik negyedévben már növekedést is produkált, a munkanélküliség kissé mérséklődött, bár még 13 százalék fölött van, valamint javult a belső kereslet, azaz a kiskereskedelmi forgalom és az import is. A reformok és a támogató nemzetközi hangulat miatt a líra az egyik legjobb évkezdetet produkálta a fejlődő piacokon, eddig már csaknem 2 százalékot erősödött a dollárral szemben.
