Rég látott izgalmak a brit jegybank körül
Rég előzte meg ilyen izgatott várakozás a Bank of England kamatdöntő ülését. A szigetországban 2018 dereka óta változatlan a 0,75 százalékos alapkamat, de a piac másfél éve most a legbiztosabb a módosításban. Ugyan a szakértők többsége szerint változatlanok maradnak a kamatszintek, a piaci árazások alapján a befektetők 60 százalékra taksálják, hogy a jegybank akár 50 bázispontot is csökkenthet az irányadó rátán.
Az előző két ülésen sem volt egyetértés, két tag szavazott a kamatcsökkentésre, míg hét jegybankár a kamatok szinten tartására. Csupán három tagnak kell tehát csütörtökön meggondolnia magát a módosításhoz. Két, korábban a tartásra szavazó tag, Silvana Tenreyro és Jan Vlieghe már a közelmúltban jelezte: csatlakozhat a lazításpártiakhoz.
Több szakértő, például a Capital Economics elemzői is Mark Carney jegybankelnök egyik idei interjújára utalnak, amelyben arról beszélt, hogy a Brexit okozta bizonytalanságok múlásával sem biztosított a gazdasági fellendülés. „A növekedés enyhe, az infláció bőven a célszint alatt van, teljesen normális, hogy a monetáris bizottságon belül is vita van a további stimulus szükségességéről.” Több vélemény szerint ezzel Carney már a kamatcsökkentésnek ágyazott meg. Ráadásul a csütörtöki lesz a brit–kanadai közgazdász utolsó kamatdöntő ülése a Bank of England elnökeként, utána az angol kormány mellett dolgozik majd speciális klímatanácsadóként. Piaci kommentárok szerint elképzelhető, hogy Mario Draghi volt EKB-elnök mintájára Carney is lazítani akar az utolsó ülésén, és hónapokra, ha nem évekre kijelölni maga után a monetáris irányvonalat.
Az elemzők többsége azonban mindezek ellenére nem tartja valószínűnek a kamatvágást. Az ING Bank szakértői úgy érveltek, hogy a legfrissebb BMI-adatok szerint az üzleti hangulat csak minimálisan javult a választások óta eltelt másfél hónapban, a beérkező tényadatokat tekintve pedig nincs számottevő változás sem a gazdasági, sem az üzleti környezetben, így nincs ok a monetáris kondíciók változtatására. A tartás mellett szól az is, hogy a jelenlegi tervek szerint az Egyesült Királyság szombaton már nem lesz az Európai Unió tagja, ami önmagában is számos bizonytalansággal jár, így a jegybank kivárásra játszhat.
Az angol jegybank ülése előtt egy nappal, ma este, az amerikai Fed is szavaz a monetáris kondíciókról, de a tengerentúlon tisztább a kép: senki sem számít változásra a kamatszintekben. Egyrészt a Fed tartja magát a korábbi előrejelzéséhez, azaz adatvezérelt üzemmódban van, és kiváró álláspontra helyezkedett. Másrészt hiába a kereskedelmi egyezmény aláírása, a pénzügyi körülmények nem változtak a legutóbbi döntés óta. Jerome Powell Fed-elnök legutóbbi meghallgatásán hangsúlyozta: a körülmények érdemi, lényeges változása kell ahhoz, hogy a Fed is pályát váltson. Ráadásul a szavazási ciklus miatt ma szinte kizárólag centrista tagok szavaznak a nyíltpiaci bizottságban, a galambok és a héják sem nyomhatják meg a szavazógombot. Ebből a szempontból nyugodt ülésre lehet számítani.
Amit viszont Powell nem fog tudni elkerülni, az az, hogy az ülés utáni sajtótájékoztatón a Fed mérlegének sorsáról kérdezzék. A jegybank 2018 elején fogott hozzá mérlegének csökkentéséhez azzal, hogy a lejáratok után visszakapott pénzt nem fektette be újra. A tavaly őszi likviditáshiány miatt azonban újra megjelent a piacon, és havi 60 milliárdos keretösszeggel újrakezdte a vásárlásokat. A hivatalos adatok szerint az akkor 3760 milliárd dolláros mérleget 4145 milliárdra duzzasztotta, a Fed pedig egyelőre technikai kiigazításnak nevezi azt, amit a piac monetáris lazításnak tart. Az amerikai honatyák szinte sosem hagyják ki a mérlegre vonatkozó kérdéseket, így jelentős várakozás előzi meg Powell válaszait.
