Előtérben a légiipar és az űrtechnológia

Szinte bármelyik indikátort nézem, Győr-Moson-Sopron a „leg”.

Nem szabad hátradőlnünk... A megye az országos GDP-hez

6 százalékkal járul hozzá, de semmit nem adnak ingyen! Szerencsés Ausztria és Szlovákia szomszédsága. A nagy hagyományú – bár sajnos (korábban) szétzilált –­ ipar jó alapot biztosított. Az elmúlt évtizedekben az Audi meghatározó katalizátor volt. Mivel lehet továbbfejlődni? Saját termékekkel! Sokszor kapjuk a kritikát: az innovációnk a gazdasági mutatókkal összevetve alacsony, ebben bőven van mit fejlődnünk. Sokan számolgatják, hány éven belül érjük utol Ausztriát. Nem várunk csodát, nem csak mi fejlődünk, a nyugatiak is. Figyelnünk kell, miben jobbak, hogyan tudnak akár többszörös fizetést is adni. Mitől hatékonyabbak, hogy gazdálkodják ki? Sokat foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Igyekszünk tenni is: Győrben a kamara közbenjárása is hozzájárult, hogy a helyi iparűzési adót 2-ről 1,8, majd 1,6 százalékra csökkentse az önkormányzat. Ez jelentős bevétel a nagyvállalatoknak. Ne feledjük, a multik szerepvállalása egyelőre erősen meghatározza a gazdaságunkat. Az adó csökkenésével szabad szemmel is jól látható összeg marad a közepes vagy kisebb vállalkozásoknál is, és jelentős versenyelőnyt eredményez.

Itt a legalacsonyabb a munkanélküliség, ami örvendetes. Vagy baj?

Az év végén készítettünk egy konjunktúraelemzést arról, hogy látják a cégek, elsősorban a nagyvállalatok a jövőt. Egyértelműen a munkaerőhiányt jelölték meg a fejlődés gátjának. Munkaerő szempontjából Sopron már elesett, behódolt Ausztria csábításának. A Fertő–Rábaköz térség és Mosonmagyaróvár még csak-csak tartja magát, és Győr is erősen küzd a munkaerő megtartásáért. Igen, jönnek vendégmunkások az ország keleti részéről, jönnek Romániából, Szerbiából, főleg Ukrajnából, de sajnos mennek is tovább… Egy-két éve pár hónapig még számíthattunk rájuk, most már csak két-három hétig maradnak nálunk, aztán irány tovább Ausztria. Jelentős a szorítás. Igyekszünk megyei, akár régiós szinten megoldásokat kitalálni, javasolni a kormánynak. Nemrég vettük át a régiós kamarai elnökséget jelképező kulcsot Vas megyétől. Már tavaly elkezdődött a közös gondolkodás, közös lobbi a munkaerőhelyzet javításáért. Amíg Ausztriában a 13. és 14. havi munkabér járulékmentes – tehát olcsóbb a dolgozók év végi prémiuma a vállalkozónak –, addig nálunk a jelentős bérnövekedést alig tudják kigazdálkodni főleg a kisvállalkozások. Az elemzés is ezt támasztja alá. Tavaly 10 százalék feletti volt a bérnövekedés a megyében. Csakhogy a bevétel nemhogy nem nőtt 10 százalékkal a legtöbb vállalkozásnál, a megrendelők nyomására árat kellett csökkenteniük, vagy épp elestek megrendelésektől! Mindig oda lyukadunk ki, hogy növelni kell a hatékonyságot robotizációval, ahol lehet automatizálással, az ügyviteli folyamatok informatikai fejlesztésével.

Megérezték a német ipar recesszióját?

A piac sokszor öngerjesztő, önbeteljesítő, ha sokat beszélünk a recesszióról. A konjunktúraelemzés szerint a megye cégeire ha nem is a hurráoptimizmus a jellemző, de bizakodva néznek az év elé. Az exportpiacok alakulására különösen érzékeny a megye: a belföldi értékesítés 2018-ban 2 ezermilliárd forint körül alakult, az export több mint 3500 milliárd volt. Az elmúlt években szépen fokozatosan nőtt a belföldi és az exportárbevétel is. A cégek tartanak a német ipar lassulásától, de kesergés helyett új utakat keresnek, és igyekszünk segíteni. Egyre többet beszélünk szándékosan és tudatosan a légiiparról, az igazán top cégeknek – és itt a top jelzőt a minőségre értem – az űriparról, de a kreatívipart, az 5G-t is ösztönözzük.

Mennyire függ a megye gazdasága az autóipartól?

Nagymértékben, de óva intenék attól, hogy egyenlőségjelet tegyünk. A nagy autóvállalat komoly munkakultúrát hozott, kialakult egy extra minőségre képes beszállítói kör. És akkor még nem beszéltünk az idetelepített, vagy Győrben létrehozott kutatás-fejlesztési kapacitásokról, amelyek alapozhatnak a Széchenyi István Egyetem világszínvonalú kutatási infrastruktúrájára és a helyben képzett mérnökökre. Nem féltem a megyét, a vállalkozások a „zöldforradalomban” is meg fogják találni a maguk piaci szeletét.

Itt épül lakosságarányosan a legtöbb lakás, és lassult a népességfogyás.

Egyrészről szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen a lakosság száma növekszik, részben ennek eredményeként az építőipar viszonylag jól teljesít, de hangsúlyoznám, hogy a többi megyéhez képest. Még nálunk is kevesebb lakás épül, mint amennyire valójában szükség lenne. Nem sikerült Győrben például a bérlakásprogramot elindítani, a nyugat-európai országokhoz hasonló rendszert meghonosítani. A városok bővülnek, nőnek, fejlődnek, de sajnos vannak elnéptelenedő települések is a megyében, főleg kisebb falvak a Fertő–Rábaköz térségben. Az úthálózat fejlesztése persze segíti a kisebb települések megközelíthetőségét, de még bőven van tennivalónk.

Sok a jól működő családi vállalat.

Vannak kérdések, amelyekkel sokat foglalkozunk, de még mindig nem eleget, ilyen a generációváltás témája. Nyugat-

európai példák mutatják, hogy az első generációs cégek 70 százaléka tönkremegy, amikor az első tulajdonos, aki felépítette, átadná a vállalatot az utódjának. A megyében nagyon sok olyan jól prosperáló vállalkozás működik, amelynek a tulajdonosa már elérte vagy lassan eléri a nyugdíjkorhatárt. Most kezdtük el felmérni, hogy pontosan hány cégről van szó. Majd a számok tükrében kell cselekvési tervet kidolgoznunk, hogy a megyei generációváltó cégek ne essenek a 70 százalékos csapdába. Ez nagy kihívás, és úgy gondolom, nemcsak a mi kamaránknak.