Fókuszban a forintárfolyam alakulása

A múlt héten egészen 340 forint fölé gyengült a forint árfolyama az euróval szemben, ennek egyik oka, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a régióban az alapkamat. Ráadásul a januári infláció – az elemzői várakozásokat lényegesen felülmúlva – 4,7 százalék volt, ami már jóval meghaladja az MNB 3 plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávját. Az infláció körüli kockázatokat érzékelve és a forint gyors leértékelődését megakadályozandó a jegybank az elmúlt hetekben már rendre nem fogadott be ajánlatot a forintlikviditást biztosító FX-swap-tendereken. Ennek hatására szűkült a bankközi likviditás, és néhány hét leforgása alatt 0,16-ról 0,42 százalékra emelkedett a három hónapos Bubor kamata. Ezen túlmenően az inflációs adat megjelenésének napján Nagy Márton, az MNB alelnöke bejelentette, hogy a jegybank kész bármit megtenni az infláció visszaszorítása érdekében. A fentiek miatt Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ stratégája szerint érdemes lesz nyomon követni a mai aukciót, hogy vajon valóban folytatódik-e a forintlikviditás szűkítése.

A héten több konjunktúraadat is érkezik a tengerentúlról, ezek együttesen képet adhatnak az amerikai gazdaság állapotáról. Kiemelkedik közülük a több gazdasági indikátort is magában foglaló kompozit mutató, amely jól tükrözi az alapfolyamatokat. A várakozások szerint az előző hónaphoz képest 0,3 százalékos emelkedést mutathat majd a Leading index, főként a kereskedelmi háború részleges lezárása miatt. A várt jobb adat ellenére még nem látszódnak annak a jelei, hogy a növekedés lassulása megfordulna. Ezt erősíti az is, hogy bár a munkaerőpiaci kondíciók feszesek, a bérdinamika a 2019 eleji 3,5 százalék körüli szintről 3 százalék közelébe süllyedt, és átmenetileg a koronavírus is negatívan hathat az első negyedéves amerikai növekedésre.

Több európai országból is érkeznek beszerzésimenedzser-in­dex­ek a héten, képet adva a szolgáltató szektor és a feldolgozóipar kilátásairól. A mostani adatok azért is lesznek fontosak, mert az euróövezetben a bizalmi indikátorok, valamint a konjunktúraadatok között kettősség figyelhető meg. Ugyan a bizalmi indikátorok a Brexit és az amerikai–kínai kereskedelmi háború lezárása óta javulnak, ám ez a gazdaság teljesítményén egyelőre nem látszik. A negyedik negyedévben az euróövezet növekedése csak 0,1 százalék volt, míg Németország stagnált az előző negyedévhez viszonyítva. Ráadásul a decemberi ipari (mínusz 2,1 százalék havi összevetésben) és kiskereskedelmi (mínusz 1,6 százalék havi összevetésben) adatok is meglepően rosszak lettek. Egyelőre úgy tűnik, hogy az elemzők inkább a feldolgozóipari BMI romlását várják. Ez elsősorban a koronavírus miatti kínai korlátozások következménye lehet, amelyek egyre több zavart okoznak a nemzetközi ellátási láncokban.

A koronavírus gazdasági hatásai egyelőre mérsékeltek, azonban egyre több nemzetközi vállalat jelentette, hogy ha rövidesen nem indul újra a kínai termelés, a megrendelései egy részét nem lesz képes teljesíteni. Mindezek miatt az első negyedéves GDP-adatot egyelőre lefelé mutató kockázatok övezik.