BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem veszélyezteti a helyi ipart a zöldforradalom

Bács-Kiskun gazdaságában nagyon nagy az autóipar súlya. Akármilyen útra tereli a szektort a zöldforradalom, a megyének nincs félnivalója – mondta Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A járművek összeszerelői és alkatrészgyártói, kereskedői és az útépítők a legnagyobb cégek Bács-Kiskunban. A megyéről egyre kevésbé a mezőgazdaság jut az emberek eszébe.

Az adatok az egyik legiparosodottabb megyének mutatják Bács-Kiskunt.

A 2018-as 2442 milliárd forintos feldolgozóipari teljesítményünkből 1145 milliárd volt a Mercedesé. A maradék egy része is az autóiparból jött, 955 milliárd forint a kereskedelemé, mintegy 500 milliárd az építőiparé és csak 168 milliárd a mezőgazdaságé. Autóipari túlsúly van, de a másik rész is jelentős: az élelmiszeripar, a műanyag-feldolgozás és az építőipar. Az összteljesítmény 4455 milliárd forint volt, ez 10 százalékos éves bővülés, miközben a feldolgozóipar 5,5 százalékkal nőtt.

Az autóipar, a Mercedes a meghatározó

a megyében. Ez nem kockázatos?

Erősen befolyásoló tényező, de ettől nem nagyon félünk. A Mercedes a százharminc éves története során sok mindent megélt, válságos időszakokat is, de mindent átvészelt. Fantasztikus menedzsment, műszaki-gazdasági tudás biztosítja, hogy a nagyobb változásokhoz is tudjon alkalmazkodni. A német autóipar épp nem a legfényesebb időszakát éli, a kecskeméti gyár teljesítménye mégis folyamatosan nő. Ez az itt gyártott termékek összetételének, a helyi szakemberek tudásának és a kitűnő gazdasági környezetnek is köszönhető.

Az autóipari zöldforradalomból nem jöhetnek ki rosszul?

A zöldforradalom jó megfogalmazás. Úgy látom, nem dőlt még el, hogy az autóipar az elektromos autókra, esetleg a hibrid vagy akár a hidrogénhajtásra tér-e át. Ha nagyságrendekkel javulna a fedélzeti energiatermelés teljesítménye és az akkumulátorok kapacitása, sokkal nagyobb lenne az e-autók esélye. Akárhogy is, Bács-Kiskunt nem fogja tragikusan érinteni, köszönhetően az innovatív vállalatoknak és többek közt annak, hogy egy flexibilis gyártósoron többfajta technológiájú autót is össze lehet szerelni. Más a helyzet ott, ahol belső égésű motorok gyártása folyik, számukra nagy kihívás az átállás.

Önöknél van elég jó

szakember?

Nagy a kereslet jó technikusokra, középfokú végzettségű szakemberekre, mérnökökre, informatikusokra. De az elmúlt egy évben valamelyest enyhült a nyomás. Tavaly elkezdtek jönni a hírek az autóipar és a német gazdaság lassulásáról, ennek a hatásai érződnek. Korábban óriási volt a munkaerő-kereslet, most egyensúlyi helyzet van. A munkanélküliségi rátánk 3,4 százalék, korábban

3 százalék alatt volt. Ez némiképp enyhítette a béremelési nyomást a vállalkozásokon. Hosszabb távon számolni kell a bérek további jelentős emelésével, hisz nagy – bár csökkenő – különbség van a nyugati és a hazai bérek között. Az elmúlt évek 50 százalék feletti emelésének is köszönhető, hogy vannak már szakemberek, mérnökök, akik visszatérnek külföldről.

Az átlagbér alacsonyabb az országosnál.

Az autóiparban nem fizetnek jól, vagy kicsi a súlya a bértömegben?

Az autóiparban sem szeretnek mértéktelenül bért emelni. Sok járműipari vállalatunk van, tízezernél jóval több szakembert foglalkoztatnak, jellemzően az átlagnál magasabb bérrel.

Nagyok a gazdasági különbségek a kis

régiók között?

A száz legnagyobb vállalat fele Kecskeméten van, kilenc-kilenc Baján és Kiskunfélegyházán, hét-hét Kalocsán és Kiskőrösön. A foglalkoztatás majdnem fele Kecskeméten összpontosul. Fontos a kis régiók felemelése, meghatározóan fontos a közlekedésfejlesztés. A kamara széles körű munkát indított el, bevonva cégeket, önkormányzatokat, szakértőket, hogy dolgozzunk ki a megye déli és középső részére fejlesztési koncepciót. Ehhez nagyon szoros összefogásra van szükség az üzleti szektorral és a politikusokkal. Nagyszerű hír, hogy megépül a Kalocsa és Paks közötti híd, amelynek jelentős gazdaságélénkítő hatása lehet. Baja térsége számára fontos lenne az észak–déli közúti összeköttetés a kecskeméti térséggel.

Milyen területeket kell fejleszteni?

Kecskeméten is az önkormányzat stratégiai elképzelései között szerepel innovatív, kutatásra és fejlesztésre kész vállalkozásokat vonzani a Neumann János Egyetem bázisára alapozva. Ez délen is működhetne. Ott is érdemes lenne megteremteni az infrastruktúrát, hogy helyhez nem kötött innovatív vállalatok, például szoftvercégek érkezzenek. Ehhez is sokkal jobb közlekedési kapcsolatok kellenek. Az innovációra példa a jánoshalmi Renner Kft., amely kifejlesztett egy új traktort. Nagyszerű termék. Piaci sikeréhez összefogásra, támogatásra lenne szükség.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.