Visszatért az élet az európai piacokra
Óriási a bizonytalanság az európai tőkepiacokon a koronavírus-járvány miatt: az eddigi eladási hullám tegnap csapkodásba váltott, egyes papírok és szektorok úgy drágultak, mintha lecsengett volna a pánik. Könnyen lehet, hogy csak széles körű, minden eszközosztályra kiterjedő korrekció áll a háttérben, különösen mivel az elmúlt napokban a legtöbb európai eszköz rendkívül túladottá vált.
A leglátványosabb az európai börzék délutáni irányváltása volt: az addig megbízhatóan csökkenő részvényindexek emelkedésbe váltottak át. Kiemelkedő a vírus új gócpontjaként kezelt Észak-Olaszország vezető börzéje, a milánói tőzsde 1,5 százalékos emelkedése, miután az előző napokban majdnem 10 százalékot esett. A legnagyobb fordítók épp azok a szektorok voltak, ahol korábban a legnyilvánvalóbb volt a pánik: a gépjárműipari vállalatok jegyzése felpattant, a bankszektor is kifejezetten jól szerepelt. A légitársaságok árfolyama azonban továbbra is esett, a szektorban tegnap sem voltak ritkák a 2-3 százalékos mínuszok. Az amerikai piacok is bőven a pozitív tartományban nyitottak. A menekülőeszközként használt biztonságos állampapíroktól is szabadulni kezdtek a befektetők: a német és a francia hozam emelkedett valamelyest, de még a tízéves olasz papírt is érintette a hozamemelkedés. A pesti parkett a legnagyobb fordítók közt volt: a BUX a délelőtti érdemi mínuszok után délutánra feltámadt, a vezető részvények mind erősödtek, és a kisebb papírok piacán is jelentős pluszokat láthattunk.
Piaci kommentárok szerint a váratlan mozgásokban szerepet játszhat az is, hogy a kereskedők a járvány miatti kamatvágásra kezdtek spekulálni az euróövezetben. A határidős árazások alapján a befektetők 70 százalékra taksálnak egy júliusi kamatvágást az Európai Központi Banktól, ennek elmaradása esetén a decemberi lazítás esélyét már száz százalékra adják.
A fordulatos kereskedés ellenére a járvány terjedése nem állt meg: csökkent ugyan az új kínai fertőzöttek száma, de Európában, úgy tűnik, az olasz hatósági intézkedések egyelőre nem tudják feltartóztatni a vírus terjedését: Olaszország legtöbb szomszédjánál regisztráltak már fertőzöttet.
A legtöbb válság a tőkepiacokról indul, és onnan gyűrűzik át a reálgazdaságba, most az ellátási láncok várható zavara hatott ki a tőkepiacokra – vélte Török Lajos. Az Equilor vezető elemzője szerint még nem lélegezhetünk fel, sok múlik azon, mennyire vetik vissza a karanténok a fogyasztást és a termelést. „Sok kis- és középvállalkozás küzdhet akut likviditáshiánnyal, ha készleteket kellene felhalmozniuk, vagy ha hónapokra megcsappanna a kereslet, ez a bankszektorra is nagyban kihatna.” A gépjárműiparon át hazánkat is erősen érinti az ellátási zavar: bár a nálunk gyártott prémiumautókat nem Kínában értékesítik, a keresletcsökkenés az anyavállalatok bevételkiesésén át hozzánk is begyűrűzik, nem szólva arról, hogy az alkatrészek beszállítói is leállhatnak az átmeneti létszámhiány miatt.
Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank makroelemzője is kínálati sokknak nevezte az eladási hullámot. „A kiskereskedelem, a szállítmányozás, a nehézipar mind létszámhiánnyal küzdhet, a kínálat hiánya pedig gyorsan felfelé tolhatja az inflációt.” Pálffy 85 százalékra árazza, hogy a járvány csitulta után technikai recesszió lesz Olaszországban, ha pedig Németországban is megjelenik a vírus, ott is nagy a valószínűsége ennek. „Az olaszokat nagyon rosszkor kapta el a járvány, de stabil makrogazdasági háttérrel rendelkező országokban elvileg nem okozhat nagyobb gondot, mint egy tömeges sztrájk.”
