A vírus nélkül kilábalás kezdődött volna

Az év vége körül közzétett világgazdasági adatokból nehéz volt kiolvasni a jövőt, és erre a bizonytalanságra még rátett a koronavírus. Elvesz az idei növekedésből, az már bizonyos, de hogy mennyit, azt nem lehet tudni, mivel ez a járvány hosszától és kiterjedésétől függ. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss előrejelzése abból indult ki, hogy a tavalyi gyenge, 2,9 százalékos világgazdasági növekedést követően sem jöttek ki erős adatok, de a vírus elterjedése előtt még az látszott, hogy az előremutató indikátorok a feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban is stabilizálódtak vagy javulni kezdtek. A szervezet ideiglenes gátló tényezőnek tekinti a járványt, amelynek elmúltával a világgazdaság visszatérhet a javulás útjára.

Az OECD szerint idén 2,4 százalékkal nőhet a globális GDP. A novem­beri előrejelzés még 2,9 százalék volt. A 2021-es növekedési előre­jelzéshez 0,3 százalékpontot tettek hozzá a szervezet elemzői, és most 3,3 százalék. Azaz amennyivel idén lassul a növekedés, azt csaknem behozza jövőre. Ez azonban csak az alap-előrejelzés, amely azt feltételezi, hogy Kínában ebben a hónapban tetőzik a járvány, és más országokban mérsékelt keretek közt tartják. Amennyiben ez nem jön be, a hatások sokkal durvábbak lehetnek, és a világgazdasági növekedés másfél százalékra lassulhat az idén. A járványnak már csak pár hetet jósoló változatban a legjobban Kína és India idei növekedését csökkentette az OECD, mintegy 1 százalékponttal 5 százalék köré, és a világ két legnépesebb országa még így is tovább növeli globális gazdasági súlyát. India növekedését 2021-re is lejjebb vitte az OECD (5,6 százalékra), Kínáét azonban majdnem 1 százalékponttal felfelé módosította, 6,4 százalékra, azaz a szakértők nem várják, hogy maradandó nyomot hagy a koronavírus. Ha a járvány kiterjedtebbé válik az alap-előrejelzéshez képest, az Kína idei GDP-veszteségét alig növelné az OECD szerint, Észak-Amerikában és Európában azonban a mutatók látványos rosszabbodásához vezetne: az előbbi 0,2 helyett 1,5 százalékpontot veszítene a bruttó össztermékből, az utóbbi negyed százalékpont helyett 1,3-et. „A kormányoknak gyorsan és erőteljesen kell fellépniük, hogy a koronavírus és gazdasági hatásai fölé kerekedjenek” – figyelmeztetett az OECD. A jelentés szerint a gazdaságösztönző politikák, akkor tudnak segíteni a kereslet helyreállításában, ha a vírus már visszavonulót fúj, egyéb esetben nem tudnak mit kezdeni a járvány okozta termelésmegszakadásokkal és utazási korlátozásokkal. Ha a negatív gazdasági hatások elnyúlók, összehangolt nemzetközi cselekvésre és magasabb kiadásokra, valamint az alacsonyabb jövedelmi szintű országok kisegítésére lesz szükség.

Koronavírus ide vagy oda: az OECD jelentése szerint a globális kereskedelem gyenge maradt, ebben fontos szerepük van a kétéves amerikai–kínai vámháború alatt megemelt tarifáknak. Az első körös megegyezés ezeknek csak egy részét csökkenti, és nagy kihívás, hogy Kína teljesíteni tudja-e a vállalt vásárlásokat Amerikából a nemzetközi kereskedelem torzítása nélkül. További kockázatot hordoz Nagy-Britannia és az Európai Unió tisztázatlan viszonya is – olvasható a jelentésben.

Amerika stagnál

Csaknem a stagnálást jelentő 50-es vonalig borotválták az Egyesült Államok ipari ISM beszerzésimenedzser-indexét a koronavírus-járvány miatti aggodalmak. Az aktivitási index 50,1 pontra süllyedt februárban az előző havi 50,9-ről, és ez alacsonyabb volt az elemzők 50,5 pontos várakozásánál is. Az új megrendelések alindexe a januári 52-ről 49,8 pontra esett, valószínűleg azért, mert a vállalkozások attól féltek: a járvány megszakítja a beszállói láncokat és a termelést. Az importalindex is 50 alá zuhant, 42,6 pontos értéke a legalacsonyabb 2009 óta. A feldolgozóipar az amerikai gazdaság össztermékének mintegy 11 százalékát teszi ki. A fő index januárban öt hónap után először emelkedett 50 pont fölé.