Infrastruktúrát fejlesztene Szerbia

Tóth Péter, Vajdaság | Szerbia leállította az április 26-ra kiírt parlamenti választási nyilvános kampányeseményeket, hogy akadályozza a koronavírus terjedését. A vezetés szerint lehetetlen törölni a választásokat, két-három hetes halasztás eshetőségéről szóltak a hírek a héten. Ebben az évben tartományi és önkormányzati választásokat is tervez az ország.

A most már virtuális kampány hevében sokat emlegetik az ambiciózus ötéves gazdaságfejlesztési tervet, amelynek egyes részleteiről már az év vége előtt is beszélt az államfő. A közelmúltban a Nemzetközi Valutaalap képviselői is betekintést nyertek a programba. Az ötéves periódusra vonatkozó dokumentumban 16 milliárd eurós beruházást terveznek. A terv fókuszában a vasúti és a közúti befektetések, elsősorban a vasút- és úthálózat felújítása és új autópályák kiépítése áll. Szerbia máris egy nagy építkezésre hasonlít. Mintegy egymilliárd euró értékű munkálatok folynak, összesen csaknem 400 kilométernyi vasúti pályán. Készülőfélben vannak a tervek és a dokumentáció további 520 kilométeres szakaszra, ami mintegy kétmilliárdos beruházást feltételez. Az ötéves tervben szerepel még további 850 kilométernyi vasút felújítása 3,3 milliárd euró értékben – részletezte a miniszter. A légi és a vízi utas- és áruszállítást is fejlesztik hosszú távon. Több mint 300 millió eurót terveznek beruházni folyami kikötők építésére és felújítására. A Duna bizonyos szakaszainak szabályozására és a hajóátvezető rendszerek korszerűsítésére is készülnek a tervek. Külső szakértők szerint óvatossággal kell kezelni a nagy ívű programot, a koronavírus okozta logisztikai, áruforgalmi és beruházási problémák miatt. Az azonban tény, hogy az utolsó negyedévben jegyzett 6,1 százalékos növekedéssel Szerbia első volt Európában, az egész évi 4,2 százalékos bővüléssel pedig második Magyarország mögött. Szerbiának negyedik éve költségvetési többlete van, az év vége előtt 8–15 százalékkal emelkedett a közalkalmazottak bére. Decemberben az átlagbér átlépte az 500 eurós lélektani határt. A Financial Times rangsora szerint 2019-ben – gazdasági erejéhez viszonyítva – Szerbia vonzotta a legtöbb közvetlen külföldi beruházást. Összesen 105 projekt keretében bruttó 3,8 milliárd eurót ruháztak be külföldiek. Szerbia tavaly 23 milliárd euró értékben exportált külföldre, ez a duplája a 2012-es évben jegyzett értéknek.

Jan Kees Martijn, a valutaalap szerbiai küldöttvezetője elmondta, hogy a befektetések elősegítik az ország gazdasági növekedését. Figyelmeztetett azonban, hogy a további reformok szintén nagyon fontosak a fejlődés szempontjából. Hozzátette: habár a szerb kormány 2025-re 900 eurós átlagbért és 430 eurós átlagnyugdíjat ígér, a juttatásoknak a jövőben is a gazdaság növekedésétől kell függniük.