Nógrád megyében már több volt a beruházás, de még nem elegendő

A KSH negyedik negyedévi adatokkal nemrégiben frissült területi összefoglalója szerint tavaly 31 százalékkal bővültek a Nógrád megyei gazdasági szervezetek beruházásai, ami sokkal gyorsabb ütem, mint a 6,9 százalékos országos átlag. Csakhogy a 2018-as összehasonlító szint eleve gyenge volt. A beruházások 56 milliárd forintot tettek ki tavaly a megyében, de a majdnem egyharmados növekedés sem tudta megváltoztatni azt a helyzetet, hogy Nógrádban a legalacsonyabb az egy főre jutó éves beruházás: tavaly 300 ezer forint volt, alig több, mint az országos átlag harmada.

A beruházásoknak csaknem a felét tette ki az épületek és egyéb építmények építése, és csak 15 százalékát a jórészt külföldről behozott gépek beszerzése. A fejlesztések majdnem hattizede a feldolgozóiparban történt, főleg a műanyagok, az építőanyagok és a villamos berendezések gyártásában. A beruházások felfutása ellenére Nógrád megye ipari termelése 6,4 százalékkal zsugorodott tavaly – a négy embernél többet foglalkoztató vállalkozásoknál összesen 321 milliárd forint értékre –, miközben országos 5,3 százalékkal nőtt a termelési volumen. Mindennek következtében 1,7 millió forint értékű ipari termelés jutott egy főre tavaly a megyében, ez kevesebb, mint a fele az országos átlagnak. Csak Békésben és Baranyában mértek ennél kisebb értéket, és hasonló nagyságrendű Somogy és Hajdú-Bihar adata is. Az utóbbi négy megyét ugyanakkor valamennyire kárpótolja a gyenge iparért az erős mezőgazdaság. Nem így Nógrádot, ahol 23 ezer hektáron termeltek tavaly gabonát, mintegy hatszor kisebb területen, mint a két dunántúli megyében, és tízszer kisebben, mint Békésben. Az állattenyésztésben még ennél is nagyobbak a különbségek. Nógrád sertésállománya az országosnak a 0,2 százaléka volt tavaly (a legkisebb az országban), Somogyé ezzel szemben 5,7, Békésé, Baranyáé és Hajdú-Biharé pedig 8,5–13,3 százalék. (Nógrád egyébként a legkisebb népességű magyar megye, és Komárom-Esztergom után a legkisebb területű is: 2500 négyzetkilométer, Békésnek kevesebb mint a fele.)

Az egy lakosra jutó nógrádi építőipari teljesítmény tavaly 94 ezer forint volt, kevesebb mint az országos átlag egyharmada.

Nógrád munkanélküliségi rátája 6,1 százalék volt 2019-ben, az országosnak csaknem a duplája, csak Baranyában és Szabolcs-Szatmár-Beregben mértek ennél magasabb értéket. Nógrád 56,4 százalékos foglalkoztatási rátája szintén a harmadik legrosszabb az országban. A munkanélküliek és az inaktívak viszonylag magas aránya ellenére az országos probléma, a munkaerőhiány Nógrádot sem kerülte el. „Már nem a munkalehetőségek, hanem sokszor a megfelelő munkaerő hiánya és ezzel együtt a szükségszerűen megjelenő technológiai fejlesztések megvalósíthatósága a legnagyobb nehézség” – írták a megye ötven legnagyobb cégét bemutató Top 50 Nógrád megye című kiadványban, amelyet a helyi kereskedelmi és iparkamara és adóhivatal, valamint a Nógrád Megyei Hírlap állít össze évente.

A munkaerőpiacot Nógrádban is eltorzíthatták azok a demográfiai folyamatok, amelyekre az ország számos megyéjében panaszkodnak: a csökkenő születésszám és a népesség elöregedése, amit a fiatalok elvándorlása is súlyosbít. A beruházások nem bizonyultak elegendőnek, hogy a hatékonyságot javítva megfelelő béremelkedést biztosítsanak a fiatal, képzett munkaerő megtartásához. Ebben a tekintetben Nógrád szinte minden más magyar megyénél rosszabb helyzetben van: a havi átlagkereset tavaly alig 183 ezer forint volt, aminél csak a békésiek és a szabolcs-szatmár-beregiek kerestek valamivel kevesebbet, ez az országos átlagnak csak a háromnegyede. Az alacsony jövedelem is hozzájárulhat, hogy bár Nógrád lakossága az országénak a 2 százalékát sem teszi ki, az apró megye a teljes magyar népességfogyás 3,5 százalékáért felelős. A születésekből és a halálozásokból számított természetes fogyás 1400 volt tavaly, 4,8 százalékkal több, mint 2018-ban, miközben az országos fogyás 2 százalékkal visszaesett.

Bár Nógrádban más megyékhez képest kevesebb a nagy cég, a meglévő nagyobb vállalatok teljesítményének ingadozása az egész területre kihat.

„Tekintettel a megyében működő vállalkozások számára és összetételére, elmondható, hogy akár csak egyetlen nagyobb cég relatíve kiemelkedő vagy éppen visszafogottabb teljesítménye a megyei összesített adatokra jelentős hatást tud gyakorolni” – írták a Top 50 kiadvány szerkesztői. A legnagyobb nógrádi cégek tevékenysége elég színes skálán mozog, de mint sok helyen az országban, a legnagyobb árbevételű vállalatok itt is az autóiparban tevékenykednek, amelyet az ipari szektorok közül az elsők közt bénított meg vagy lassított le a járvány. A 80 ezer embert foglalkoztató német Mahle GmbH, a világ egyik legnagyobb autóipari beszállítója, balassagyarmati üzemében kezdte meg tavaly az e-kompresszorok gyártását. A beruházástól a Mahle azt várta, hogy erősíti majd beszállítói szerepét az elektromos autók gyártásában, és különösen ígéretes megvilágításba került attól is, hogy az új Európai Bizottság elfordult a szén-dioxidokat kibocsátó energiafajtáktól, és a gyártók óriási összegeket terveztek az e-járművek előállítására költeni. A koronavírus megakasztotta az európai autógyártást, de az elemzők szerint a járvány elmúltával gyors felívelés következhet. A 2012-ben alapított magyar Mahle-leányvállalat tavalyi eredményeiről még nem érhetők el összesítések. Az Opten.hu szerint a mintegy nyolcszáz munkavállalót alkalmazó cég éves nettó árbevétele 2016 és 2018 között stabilan 44–47 milliárd forint között mozgott. A cég 2017-ben majdnem 700 millió, 2018-ban 668 millió forint veszteséget ért el. Kétmilliárdos veszteséget szenvedett el 2018-ban 29 milliárd forintos árbevételen az Opten szerint a megye második legnagyobb cége, a japán Mitsuba csoport salgótarjáni leányvállalata is, amely szintén az autóiparban tevékenykedik: járművillamossági és elektronikai készülékeket gyárt. Japán autóipari beszállító a Hi-Lex leánya, a harmadik legnagyobb nógrádi cég is. A rétsági vállalat 2018-ban 16 milliárd forint árbevételen 400 millió forint adózott nyereséget ért el, több mint megduplázva előző évi eredményét. Nyereséges, és a textiliparban tevékenykedik a negyedik legnagyobb árbevételű nógrádi vállalat, a német Magna Metalforming GmbH szügyi székhelyű magyar cége.

Lemaradóban

Ha az öt évvel korábbi adatokkal hasonlítjuk össze Nógrád megye helyzetét, látható, hogy nem tudott javítani a többi megyéhez képest. Ami a nettó átlagbért illeti: az ma 60 százalékkal több, mint 2014-ben, de százalékos mértékben továbbra is körülbelül negyedével marad el az országos átlagtól, nominálisan számítva pedig 41 ezer forintról 62 ezer forintra nyílt az olló. Miközben az országos munkanélküliségi ráta csaknem 4 százalékponttal csökkent, a nógrádi csak 1 százalékponttal, ennek következtében Nógrád közepesről magas munkanélküliségű megyévé vált országos összehasonlításban. A foglalkoztatottságban a tizenharmadik helyről a tizenhetedikre esett vissza, az épített lakások és a vállalkozások arányát tekintve pedig továbbra is a leggyengébb helyezéseket éri el.