A távol-keleti ország gyógyszeripara lehet a kivétel
A koronavírus-járvány a korábbinál is élesebben rávilágított, mennyire függ a világgazdaság Kínától a globális ellátási láncban, ennek ellenére nem várható, hogy a nagy külföldi vállalatok jelentősen változtassanak ezen a helyzeten. A kínai Amerikai Kereskedelmi Kamara múlt havi felmérése szerint a megkérdezettek több mint 70 százaléka nem tervezi a gyártás áttelepítését az országból, és a kínai beszállítókat sem cserélné le, több okból sem. Egyrészt nincs hová menni; Vietnám, Banglades, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld, Törökország vagy például Brazília lehet ugyan alternatív beszállítói forrás, de infrastruktúra, nyersanyag-utánpótlás és képzett munkaerő tekintetében külön-külön és együtt sem vehetik fel a versenyt Kínával. Másrészt senki sem akar lemondani a világ legnagyobb piacáról, amely a globális GDP 20 százalékát adja. „Kína ipari potenciálja túl nagy ahhoz, hogy összeomoljon” – mondta a South China Morning Postnak Ting Ji-fen, a pekingi kormány alatt működő Fejlesztési és Kutatási Központ munkatársa, aki szerint az ország szinte minden szektorban bebizonyította nemzetközi versenyképességét, és már nem függ a külföldi tőkétől, mint pár évtizede.
Egyetlen szektor lehet kivétel, ez pedig a gyógyszeripar és az orvosi segédeszközök gyártása. Kínából származik a globálisan felhasznált antibiotikumok alapanyagainak 80-90 százaléka, az Egyesült Államokban eladott antibiotikumok, C-vitamin, ibuprofen és hidrokortizon 90 százaléka. A járvány ugyan nem okozott különösebb gyógyszerhiányt, elsősorban azért nem, mert a gyógyszergyártók nyolc-tíz hónapos készletekkel rendelkeznek. Most azonban valószínűleg gyorsan kell lépniük, egyrészt azért, mert az esetleges ellátási zavarok nagyon súlyos következményekkel járnának, másrészt pedig azért, mert a termelést sokkal könnyebb, bár drágább áttelepíteni, mint például egy acél- vagy autógyár esetében – mondta a Deutsche Wellének Moris Cohen, a philadelphiai Wharton School professzora.
Az antibiotikumok alapanyagainak
80
százalékát Kína szállítja világszerte


