Csalóka még a brutális adat is
Az amerikai munkaerőpiacot már első csapásra leterítette a járvány, ezt erősítették meg a márciusi foglalkoztatottsági adatok is: a nem mezőgazdasági ágazatokban dolgozók száma 701 ezerrel esett vissza. Elemzők százezres csökkenésre számítottak. A munkanélküliségi ráta fél évszázados mélypontról, 3,5 százalékról 4,4 százalékra ugrott márciusban az előre jelzett 3,8 százalék helyett. A ráta azonban a valóságban megközelíthette a 10 százalékot, miután az elmúlt két héten rekordot döntött az újonnan munkanélküliségi segélyt kérők száma, a tárca jelentése pedig még a március 12-én rendelkezésre álló adatok alapján készült. Így semmiképpen nem tükrözi teljes mélységében a helyzetet, amely a vírus terjedése miatt a hónap második felében kezdett igazán romlani. A MarketWatch szerint pontosabb képet mutat egy másik felmérés arról, hányan dolgoznak egy-egy amerikai háztartásban. Eszerint hárommillióval csökkent a munkahellyel rendelkezők száma, további 1,6 millióan pedig egyszerűen eltűntek a munkaerőpiacról. A CNBC beszámolója szerint 7-ről 8,7 százalékra ugrott a csak részmunkaidőben dolgozók aránya is, ez 2017 márciusa óta a legmagasabb. Ennél is sokkal rosszabbra lehet számítani áprilisban, mivel ekkor jelennek meg a statisztikákban azok a szektorok, amelyeket leginkább érintett a járvány: a légitársaságok, szállodák, éttermek, utazásszervezők, kiskereskedelem. Akár húszmillió munkahely is elveszhet, 20 százalék köré lökve a munkanélküliségi rátát, azonban erről erősen eltérnek az előrejelzések. A JP Morgan szerint például a csúcson, 2020 harmadik negyedévében 8,3 százalékos munkanélküliségre lehet számítani, ám Peter Hooper, a Deutsche Bank kutatási vezetője két számjegyű rátát vár az Egyesült Államokban és Európában is.
Az Európai Unió és a tagállamok is tetemes mennyiségű pénzt fordítanak a munkahelyek megőrzésére, Brüsszel legutóbb csütörtökön jelentett be egy százmilliárd eurós csomagot. A „szolidaritási pénzügyi eszköz” azt hivatott biztosítani, hogy a munkavállalók megélhetése ne kerüljön veszélybe, a vállalkozásokban alkalmazottak rövidített munkaidőben dolgozhassanak, és fizetni tudják a bérleti díjaikat. Azonban – minden erőfeszítés ellenére – Spanyolországban is rekordot döntött az újonnan segélyért folyamodók száma, pedig a 14 százalékos munkanélküliség így is a legmagasabb a fejlődő országok között. A ráta márciusban 12 százalékra ugrott Ausztriában is. Németországban a rövidített munkaidőt vetik be csodafegyverként, amely a 2008–2009-es válság idején remekül bevált, de Detlef Scheele, a munkaügyi hivatal vezetője szerint az áprilisi adat így is az állástalanok számának növekedését mutatja majd. A JPMorgan szerint az európai munkanélküliség tartósabb lesz, mint az Egyesült Államokban.
