Nem jutottak egyezségre a csomagról

Kedd délutántól tegnap reggelig igyekeztek megegyezni az eurózóna pénzügyminisztereiből álló eurócsoport pénzügyminiszterei a közös pénzügyi mentőcsomagról, de hiába. Pedig a tárgyalást, amelyet végül elnapoltak, óriási várakozás előzte meg. Spanyolországban és Olaszországban – ahol már tízezer feletti a járvány áldozatainak száma – nő a csalódottság a közös fellépés késlekedése miatt, és erősödik az a vélemény, hogy a válság az unió létét teheti kockára. A tárgyalások kudarca egybeesett a hírrel, hogy lemondott az Európai Kutatási Tanács elnöke, az EU főtudósa: az olasz Mauro Ferrari azért távozik, mert csalódott abban, ahogy az unió kezelte a járványt.

A két szembefeszülő álláspontot

– amelyek első körben kisiklatták az egyeztetést – a résztvevők szerint Olaszország és Hollandia képviselte. A nézeteltérés okairól nem voltak összhangban a beszámolók, mindenesetre Olaf Scholz német és Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter belátásra kérte kollégáit a tárgyalások mai folytatása előtt. A Financial Times szerint az ütközőpont az volt, hogy az olasz Roberto Gualtieri ragaszkodott hozzá: a megegyezés szövege explicite tartalmazza a koronakötvény szót, azaz egy közösen kibocsátandó adósságpapír ígéretét. Az észak-európaiak és a hollandok azonban, az élen Wopke Hoekstra pénzügyminiszterrel, mereven elzárkóztak ettől. Több beszámoló szerint a két fél közt nézeteltérés mutatkozott az Európai Stabilitási Mechanizmus alapjából felállítandó hitelkereteket illetően is: a hollandok feltételekhez kötnék a kölcsönök folyósítását, az olaszok pedig nem. Valamerre most mozdulni kell – vélte John Hardy, a Saxo Bank fő devizastratégája. „Az eurózóna vagy mindent feltesz, és a kölcsönös adósságvállalás felé mozdul el, vagy az EU egy többdevizás szabadkereskedelmi övezetté minősíti le magát” – jegyezte meg.

A megegyezés politikai okokból sürgető. Pénzügyi értelemben nem fenyeget, hogy összedől a ház: az Európai Központi Bank (EKB) intézkedett a likviditás biztosítására, és ez a tagállami szinten kidolgozott intézkedéscsomagokkal együtt időt adott az uniónak. Ez az idő azonban nem végtelen: a tagállamok türelmetlenek, a járvány – ha lassult is – tovább terjed, és egyre több adat igazolja, hogy a világ és Európa gazdasága márciustól mély recesszióba süllyedt. Ha sikerülne megegyezni az 500 milliárd eurós uniós csomagról, vélhetően ez még akkor is csak az első forduló. A tárgyalásokon Franciaország, Olaszország és Spanyolország már jelezte: az idén szükséges összeg inkább 1000 milliárd euróra rúghat. Az EKB a Reuters információi szerint még erre is rátromfolt: 1-1,5 ezermilliárd eurós kiadást tart szükségesnek.

Újraírták a költségvetést

A takarékos és a több közös költségvetési kötelezettségvállalást sürgető tagok közötti összecsapásban megismétlődött az, ami korábban a 2021-ben induló hétéves EU-költségvetés egyeztetésein történt. Az uniónak

a járvány okozta gazdasági sokk miatt a korábban feltételezettnél még évekig nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a gazdaság élénkítésére, és erre is készül. Johannes Hahn, az

EU költségvetési biztosa elmondta a Financial Timesnak, hogy Brüsszel újraírta a költségvetés tervezetét, és szükség lesz a költségvetési korlát felemelésére. A 2020-at követő három évben – vélte Hahn – a tagországoknak 1,5 ezermilliárd euró értékű kiadás és beruházás finanszírozásához kell majd tűzerő.