Gleccserek: jó ötletnek tűnt Ausztriában a természet ajándékaira támaszkodni, de már ketyeg az óra
Ausztria versenyt fut az energiaellátás biztosításáért, miközben az olvadó alpesi gleccserek miatt az ország kénytelen újragondolni gazdasági modelljének alapjait. A tudósok szerint az ország közelít egy úgynevezett vízcsúcs-fordulóponthoz. Az alpesi gleccserek zsugorodásával ezek a hosszú időn át természetes víztározóként szolgáló természeti képződmények, az olvadás miatti maximális hozamul elérése után, már nem lesznek képesek ugyanúgy növelni a folyók vízhozamát és azon keresztül az energiatermelést, mint korábban – derül ki az Origo cikkéből.
Vége az ajándék gleccserek évszázadainak
Ausztriában a vízenergia hasznosítása adja a villamosenergia-termelés alapját, köztük izgalmas, egyben Magyarország számára is érdekes technológiai megoldásokkal. Ezt a hosszú évtizedes gyakorlatot ugyanakkor legalább részben át kellhet értékelni a jövőben a természeti feltételek megváltozása, a gleccserek vékonyodása és a magas hegyi területeken hó és jég formájában megkötött víz és csapadék mennyiségének mérséklődése miatt.
A jelenség fokozza az aggodalmakat Bécsben, hogy a vízenergiára támaszkodás – amelyet sokáig az energiabiztonság pillérének tekintettek – egyúttal az ország sérülékenységéhez vezethet épp akkor, amikor a konfliktusok miatti zavarok növelik az importált energiahordozóktól való függés kockázatait. Egy olyan országban, ahol a második legértékesebb tőzsdei vállalat, a részben állami tulajdonú Verbund AG, villamosenergia-termelésének mintegy 90 százalékát vízenergiából fedezi, a következmények az energiapiacoktól a hitelminősítésekig érezhetők lesznek.
A klímaváltozás már most is egyre kiszámíthatatlanabb csapadékeloszlást eredményez, ám a vízkészletek várható csökkenése még inkább ráirányítja a figyelmet arra, hogy az országnak diverzifikálnia kell energiaforrásait – például szél- és napenergiával, valamint energiatárolással –, hogy tompítsa a klímahatások és a külső ellátási kockázatok következményeit.
A klímamodellek szerint a vízkészletek akár már a következő két évtizedben elérhetik csúcspontjukat, így Ausztria mozgástere gyorsan szűkül.
Bár a gleccserek felgyorsult olvadása átmenetileg növeli a lefolyást, a tendencia akár már 2040 körül megfordulhat. Ezt követően a zsugorodó jégkészletek kevesebb olvadékvizet juttatnak a folyókba és a víztározókba.
A figyelmeztető jelek már a pénzügyi mutatókban is megjelentek.
Az S&P Global Ratings a múlt hónapban A+-ról A-ra rontotta a Verbund hitelminősítését, gyengébb vízhozamokra és romló energiatermelési kilátásokra hivatkozva. A hitelminősítő 2026–2027-re csökkenő nyereséget vár.
A leminősítés jól mutatja, hogy a klímakockázat kézzelfogható pénzügyi nyomássá válik.
A Verbund termelési együtthatója – amely a folyók vízhozamát méri a hosszú távú átlaghoz képest – 2025-ben 0,79-ra esett vissza, jóval a normál szint alá. Az alacsonyabb vízhozam korlátozza az áramtermelést, ami a növekvő beruházások mellett szűkítheti a profitmarzsokat.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
