A világjárvány idején külföldön munkát vállaló románok tábora alig csökken, legtöbbjüket a megélhetési kényszer viszi rá, hogy egészségüket kockáztatva útra keljenek. „Valamiből el kell tartani a családot” – ez volt a sablonválasz, amikor tudósítónk a kolozsvári repülőtéren kérdezte a várakozó utasokat Ebben az időszakban ezrével szállítják az idénymunkásokat a charterjáratok Románia nagyobb légikikötőiből Németországba, ahol elsőként az arrafelé roppant népszerű spárgát kell leszüretelniük, majd következik az eper. Az ottani termelők nyomására a német kormány április elején feloldotta a koronavírus-járvány miatt márciusban elrendelt teljes tilalmat, és az ágazat munkaerőigénye miatt szigorú szabályok mellett mégiscsak engedélyezte több tízezer külföldi mezőgazdasági idénymunkás beutazását. A tavaszi munkákra, elsősorban a spárga betakarításához, május végéig több százezer idénymunkásra van szükség, de mivel a beutazási tilalom után csak kevesen maradtak az országban, nagy keletje lett a kelet-európai vendégmunkásnak.
Elsőként Románia sietett a német agrárium megsegítésére, ami nem véletlen, hiszen az ország eddig is óriási munkaerőforrása volt Nyugat-Európának, ahol megközelíti az ötmilliót a román vendégmunkások száma. Egy kétoldalú diplomáciai megállapodás nyomán a bukaresti kormány katonai rendeletben oldotta fel a korábbi tilalmat, és a koronavírus-járvány közepette jóváhagyta a spárgaszedők „exportját”. Ludovic Orban miniszterelnök becslése szerint a tavaszi időszakban mintegy 80-90 ezer honfitársa távozik külföldre munkavállalási céllal. Miközben a romániai gazdák arra panaszkodnak, hogy nem találnak idénymunkást, nincs kivel megművelniük a földjeiket, a kormányfő azzal védekezik, hogy a román államnak még a mostani pandémia idején sem áll módjában korlátozni polgárai szabad munkavállalását.
Az igazság az, hogy a romániai munkáltatók nehezen tudják felvenni a bérversenyt nyugat-európai konkurenseikkel. Miközben odahaza az idénymunkások havi 400
eurónál többet nemigen keresnek, Németországba 9-10 eurós bruttó órabérért csábítják őket, ráadásul a legtöbb helyen a munkaadó az ellátásukról is gondoskodik. Érthető, hogy a vendégmunkások kapva kapnak a lehetőségen, még azon az áron is, hogy útközben vagy éppen munka közben megfertőződhetnek. Kiérkezésük után ezért két hétig elkülönülve kell dolgozniuk. Romániában nagy botrányt kavart, hogy a spárgaszedők első csoportjának indulásakor több százan zsúfolódtak össze a kolozsvári repülőtér betonján, nemrég pedig a dél-németországi Bad Krozingen közelében fekvő farmon életét vesztette egy 57 éves román férfi, akinek a szervezetében utólag kimutatták a koronavírust. Ez mégsem riasztja el a román vendégmunkásokat, hiszen a járvány hatására bekövetkezett gyár- és cégleállások miatt Romániában eddig több mint egymillió dolgozót küldtek kényszerszabadságra. Bár más országokkal a bukaresti kormány egyelőre nem kötött kétoldalú egyezményt, máris nagy érdeklődést mutatnak a román idénymunkások iránt olaszországi és nagy-britanniai gazdák is, a szigetországba pedig a múlt héten el is utazott az első kétszáz dolgozó a bukaresti repülőtérről.
Napszámban
80
eurót is megkereshet egy spárgaszedő külföldön
