A világjárvány idején külföldön munkát vállaló románok tábora alig csökken, legtöbbjüket a megélhetési kényszer viszi rá, hogy egészségüket kockáztatva útra keljenek. „Valamiből el kell tartani a családot” – ez volt a sablonválasz, amikor tudósítónk a kolozsvári repülőtéren kérdezte a várakozó utasokat Ebben az időszakban ezrével szállítják az idénymunkásokat a charterjáratok Románia nagyobb légikikötőiből Németországba, ahol elsőként az arrafelé roppant népszerű spárgát kell leszüretelniük, majd következik az eper. Az ottani termelők nyomására a német kormány április elején feloldotta a koronavírus-járvány miatt márciusban elrendelt teljes tilalmat, és az ágazat munkaerőigénye miatt szigorú szabályok mellett mégiscsak engedélyezte több tízezer külföldi mezőgazdasági idénymunkás beutazását. A tavaszi munkákra, elsősorban a spárga betakarításához, május végéig több százezer idénymunkásra van szükség, de mivel a beutazási tilalom után csak kevesen maradtak az országban, nagy keletje lett a kelet-európai vendégmunkásnak.
Elsőként Románia sietett a német agrárium megsegítésére, ami nem véletlen, hiszen az ország eddig is óriási munkaerőforrása volt Nyugat-Európának, ahol megközelíti az ötmilliót a román vendégmunkások száma. Egy kétoldalú diplomáciai megállapodás nyomán a bukaresti kormány katonai rendeletben oldotta fel a korábbi tilalmat, és a koronavírus-járvány közepette jóváhagyta a spárgaszedők „exportját”. Ludovic Orban miniszterelnök becslése szerint a tavaszi időszakban mintegy 80-90 ezer honfitársa távozik külföldre munkavállalási céllal. Miközben a romániai gazdák arra panaszkodnak, hogy nem találnak idénymunkást, nincs kivel megművelniük a földjeiket, a kormányfő azzal védekezik, hogy a román államnak még a mostani pandémia idején sem áll módjában korlátozni polgárai szabad munkavállalását.
Az igazság az, hogy a romániai munkáltatók nehezen tudják felvenni a bérversenyt nyugat-európai konkurenseikkel. Miközben odahaza az idénymunkások havi 400
eurónál többet nemigen keresnek, Németországba 9-10 eurós bruttó órabérért csábítják őket, ráadásul a legtöbb helyen a munkaadó az ellátásukról is gondoskodik. Érthető, hogy a vendégmunkások kapva kapnak a lehetőségen, még azon az áron is, hogy útközben vagy éppen munka közben megfertőződhetnek. Kiérkezésük után ezért két hétig elkülönülve kell dolgozniuk. Romániában nagy botrányt kavart, hogy a spárgaszedők első csoportjának indulásakor több százan zsúfolódtak össze a kolozsvári repülőtér betonján, nemrég pedig a dél-németországi Bad Krozingen közelében fekvő farmon életét vesztette egy 57 éves román férfi, akinek a szervezetében utólag kimutatták a koronavírust. Ez mégsem riasztja el a román vendégmunkásokat, hiszen a járvány hatására bekövetkezett gyár- és cégleállások miatt Romániában eddig több mint egymillió dolgozót küldtek kényszerszabadságra. Bár más országokkal a bukaresti kormány egyelőre nem kötött kétoldalú egyezményt, máris nagy érdeklődést mutatnak a román idénymunkások iránt olaszországi és nagy-britanniai gazdák is, a szigetországba pedig a múlt héten el is utazott az első kétszáz dolgozó a bukaresti repülőtérről.
Napszámban
80
eurót is megkereshet egy spárgaszedő külföldön
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.