A zalaiak már nem dolgoznak más megyékben
A munkanélküliségi rátát és a foglalkoztatottságot tekintve Zala az elmúlt öt évben a középmezőnyből az élmezőnybe verekedte fel magát a megyék között. Minek köszönhető ez?
A Nyugat-Dunántúl régió három megyéje közül még tíz éve is Zala volt az a szegény sorsú megye, amelyik a másik kettőhöz csak szeretett volna gazdaságilag felzárkózni. Idővel ezek a különbségek a szorgalmas és lelkes munka révén eltűntek, beruházások, fejlesztések indultak, és az innovatív vállalkozások is megtalálták Zalában az üzleti lehetőségeiket. Egyre több perspektivikus gép-, fa- és járműipari cég alakult. A kutatás-fejlesztés és az innováció Zala megyében céltudatos vállalkozást, munkát és gazdasági lehetőséget jelent. A munkavállalók számára már nem hoz anyagi előnyt a napi ingázás más megyébe, mivel már itt is megtalálják a szakmai kihívást és az anyagi megbecsülést.
A szomszéd Veszprémhez hasonlóan Zala is a kevésbé iparosodott megyék közé tartozik a Dunántúlon. Milyen szektorok a megye gazdaságának a pillérei? Rendkívül sok a megyében a vállalkozás.
Adataink szerint Zala megyében 20 143 vállalkozás tevékenykedik. Ezek főképp mikro-, kis- és középvállalkozások nagyszámú foglalkoztatottal. A sok vállalkozás talán az aprófalvas településszerkezet miatt is jellemző. A húzóágazat a turizmus-vendéglátás, főként a gyógyturizmus. Hévíz és Zalakaros nemzetközileg ismert gyógyfürdő, de vonzza a belföldi és a külföldi turistákat a Balaton-part, Keszthely és környéke is. Ami az ipart illeti, főként a gép- és a faiparnak vannak több évtizedes tradíciói Zalában. Új szegmensként megjelent a járműipar is. A zalai vállalkozások ebben építhetnek a régió, a szomszéd megyék tapasztalataira is. További támogatást és megerősítést kaptak a zalaegerszegi járműipari tesztpálya megvalósításával. Zala megye tényleg felkerült a térképre.
A demográfiai trendek tavaly rosszabbul alakultak az országosnál. Vannak munkaerőgondok, problémás térségek?
A természetes fogyás, a gyermekszám csökkenése, a nyugdíjasok egyre növekvő száma országosan is probléma. Megyénkben sem kiemelkedően rosszabb a helyzet, de figyelnünk kell. A máshol tanuló és végző fiatal szakemberek visszacsábítására az önkormányzatok, a helyi vállalkozások is sok lehetőséget, ajánlatot dolgoznak ki. A megye valamennyi térsége a fejlődés útján jár. Vannak eltérések, de nem említésre méltók.
Zavarba ejtő, hogy a nettó átlagkereset alacsonyabb az átlagnál, az egy főre eső kiskereskedelmi forgalom azonban az egyik legmagasabb az országban.
A megyében több munkaerő-kölcsönző cég működik. Az itteni vállalkozások nagyrészt betanított munkásokat foglalkoztatnak, akiknek a javadalmazása alacsonyabb. Azonban több olyan – főleg műszaki profilú – jól prosperáló vállalkozás is tevékenykedik, ahol magasabbak a jövedelmek. Az ő munkavállalóik többet költenek, mint az országos átlag. A keresletük a kiskereskedelmen kívül a vendéglátásban és a szolgáltatóiparban is megjelenik.
Mit tehetnek a járvány hatásai ellen?
Felmértük a megye vállalkozásainak helyzetét, és véleményeztük az Innovációs és Technológiai Minisztérium által elkészített gazdaságvédelmi akciótervet.
