Hiába kér segítséget a német autószektor

Európa-szerte esett tegnap a gépjárműipari vállalatok árfolyama a rossz tőzsdei hangulat és a borongós iparági kilátások miatt. Németországban még viszonylag jobban tartotta magát a szektor, a Daimler jegyzése 1,5 százalékos gyengüléssel 30 euró

környékére esett, a Volkswagen árfolyama pedig bő 0,6 százalékos gyengüléssel 131 euró alá érkezett. Franciaországban viszont a Renault és a Peugeot is 6 százalék fölötti mínuszban volt napközben, az előbbi árfolyama 17,5, az utóbbié 11,3 euróra csökkent. Az árfolyamzuhanást segíthették az újautó-regisztrációról szóló, tegnap közzétett áprilisi adatok: a regisztrációk száma éves bázison 76 százalékkal csökkent az Európai Unióban. Az egyes országokat eltérően érintette az autóvásárlások megcsappanása: Németországban csak 61,1 százalékkal csökkent a volumen, Spanyolországban és Olaszországban viszont 95 százalék fölött volt a mínusz.

A járvány alaposan megtépázta az ágazati árfolyamokat, az Euro STOXX gépjárműipari indexe bő 30 százalékos esésben van év eleje óta, tegnap további 1,8 százalékos gyengüléssel 335 pontra ért. Igaz, az index ennél mélyebben is volt: március derekán, a pánikszerű eladási hullám idején hétéves negatív csúcsra, 255 pontra zuhant. A tőzsdemutató visszakapaszkodása ellenére a kilátások nem túl jók. A német autóipar, amely az ország GDP-jének nagyjából 5 százalékát adja, egyelőre nem kap célzott ágazati támogatást. Az egykor oly hatalmas Autóipari Szövetség (VDA), amely a 2008-as válság után sikerrel lobbizta ki a szektoriális ösztönzést, képtelen meggyőzni Angela Merkelt, hogy legyen az ágazat segítségére.

Pedig azt a német kabinet is tudja, hogy a szektor teljesítménye érdemben segíthetné a német gazdaság járvány utáni talpra állását. Azonban sok minden megváltozott a pénzügyi válság óta. Az autóipari kutatóintézet, a Center of Automotive Management igazgatója, Stefan Bratzel úgy fogalmazott: a dízelbotrány óta elveszett az iparág iránti bizalom, egy politikus gyakorlatilag nem tudja publikusan biztosítani a támogatásáról a szektort. Az ARD televíziócsatorna nézői felmérése azt mutatta, hogy a nézők 65 százaléka nem támogatja a célzott ösztönzést. A zöldmegoldások előretörése miatt is egyre kevésbé eladható a társadalomnak az autóipari támogatás. Ahogy Olaf Bandt, a Bund nevű környezetvédelmi csoport vezetője hangsúlyozta: nem dobhatjuk ki az adófizetők pénzét káros, rossz modellben felépült cégekre csak azért, hogy azok olcsóbban tudjanak autókat gyártani.

A választók és a politikusok szemét az is szúrja, hogy egyes ágazati cégek bőséges osztalékot fizetnek ki a járvány miatt megszűnő állások árnyékában. Múlt héten nagy port kavart, hogy a BMW 1,6 milliárd eurót osztott szét a részvényesek közt, miközben csaknem harmincezer helyi munkavállalóját helyezte át az állami munkaerőprogramba. Oliver Zipse vezérigazgató hiába védekezett azzal, hogy az osztalék a tavalyi eredmény után jár, a munkavállalói prémiumok pedig az osztalékfizetéshez vannak kötve, a közhangulat a vállalat ellen fordult. A kisebbik német kormánypárt, az SPD politikusa azonnal leszögezte, hogy egy vállalat, amelyik sorban áll az állami ingyenpénzért, ne szórjon ki milliárdokat a részvényeseknek.

A legtöbb elemző szerint az ágazat nem is szorul rá a célzott állami támogatásra, annak ellenére, hogy a Moody’s nemrég figyelmeztetett: a nyugat-európai piac 30 százalékkal is csökkenhet az idén, ami akár ágazati csődhullámba is átcsaphat. Az IfW Kiel Intézet azonban úgy véli: semmi szükség a támogatásra. A fogyasztók likviditása nem fog érdemben változni a járvány után – szögezte le Gabriel Felbermayr, az intézet elnöke. Szerinte az iparágból egyedül az elektromosautó-gyártást és -forgalmazást kellene támogatni.