Szerbia egymilliárd eurós „exportbevételtől” eshet el
Szerbia devizabevételei a koronavírus-járvány miatt akár egymilliárd euróval is elmaradhatnak a várttól. Az országnak ugyanis abból származik tetemes bevétele, hogy a tartósan vagy ideiglenesen külföldön dolgozó állampolgárai az otthon maradt rokonoknak, családtagoknak jókora összegeket utalnak haza. Évente hivatalos útvonalakon (banki utalás stb.) is mintegy hárommilliárd euró érkezett, de idén ez akár a harmadával is csökkenhet. Februárban, majd márciusban, miután számos európai országban vezettek be súlyos kijárási korlátozásokat a járvány megfékezése érdekében, mintegy 400 ezer szerbiai állampolgár tért haza. Sokan nem csak ideiglenesen, mivel elveszítették a külföldi munkájukat, és most egyelőre nem tervezik elhagyni Szerbiát. Az elmaradó hazautalások egyfajta hiányként jelenhetnek meg a nemzetgazdaságban. Mivel a hazautalt, hazavitt pénzeket a váltóirodákban váltották dinárra, folyamatosan hozzájárultak az árfolyam stabilitásához is.
Az utóbbi évek során a hazautalások összege rendre megközelítette a hárommilliárd eurót.
Valamennyi pénzt ezenfelül úgy hoztak haza, pl. „zsebben” a külföldön dolgozók, hogy nem kerülhetett be a statisztikákba, de mégis az országban csapódott le. A pénzösszeg a szerb bruttó hazai termék (GDP) 8-10 százalékát teheti ki. Nem mellékes tételt jelentettek azok a pénzösszegek, amelyeket a hazalátogató vendégmunkások költöttek el üdülőhelyeken, vendéglátóipari létesítményekben.
A hivatalos adatok szerint tavaly Németországból érkezett a legtöbb hazautalás: több mint egymilliárd euró. Svájcból 500 millió eurónyi frankot utaltak haza az ott dolgozók, Ausztriából 290 milliót, Franciaországból 210 milliót, az Egyesült Államokból 191 milliónyit, Horvátországból 146 milliónyit, Olaszországból pedig 88 milliót.
A hazautalások hiányát is biztosan megérzi majd a szerb nemzetgazdaság, mint a járvány másodlagos kísérő hatását. A Világbank legfrissebb jelentésében 2,5 százalékos visszaesést jósol a szerb gazdaságnak. A dokumentumban az olvasható, hogy a szerb kormány gyorsan reagált a válságra, ha minden intézkedés megvalósul, akkor a gazdaság nem szenved nagyobb károkat. A szervezet a Nyugat-Balkán országainak 3–5,6 százalék közötti gazdaságcsökkenést jelez, a szerb előrejelzés még a kedvezőbbek közé tartozik. A szervezet kiemelte, hogy az egész régió gazdasági sikere nagyban függ attól, hogy milyen eredményt érnek el az európai kontinens ipari húzóállamai.
