A borsodi ipar jól állta a járványt

Az ország más térségeihez viszonyítva miként vészelte át a válságot a megye?

A járvány megjelenése után a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a területi kamarák is azonnal nekiláttak felmérni, hogyan érinti a cégeket ez a váratlan helyzet. Mi is megtettük ezt a megyében: 1250 vállalat bevonásával készítettünk felmérést. Fontos, hogy a megkérdezett cégek adják a megyei GDP 65-70 százalékát. Szükségünk volt az információkra és arra is, hogy segítségért lobbizzunk, és ezt a két feladatot, úgy érzem, sikerrel oldottuk meg. Borsod-Abaúj-Zemplén alapvetően ipari megye. A felmérésünk azt mutatta, hogy voltak problémák, de az ipar egésze jól átvészelte a krízist. A megye meghatározó iparágai – a vegyipar, a gépipar és a járműipar – a korábbihoz képest nagyjából 90 százalékos teljesítményre voltak képesek. A meghatározó vállalataink közt voltak olyanok, amelyek részlegesen leálltak, voltak beszerzési gondok is, de a cégek többsége folyamatosan dolgozott, majdnem teljes kapacitással. Nincs országos összehasonlító statisztika, de a mi információink azt mutatják: megyénk fő cégei az átlagnál jobban teljesítettek az elmúlt három hónapban. A továbbiakban az a kérdés, a világgazdaság állapota hogyan befolyásolja a folyamatokat, hisz például, ha leáll az autó­ipar, az alapvetően határozza meg a beszállítók életét is. Nehezen mérhető fel, meddig tartanak ki a raktárkészletek, hogy indul újra az alapanyag-beszállítás, milyen feszültségeket hoz a külpiacok változása, a megrendelések alakulása. Ezekre oda kell figyelni a vállalatoknak, a kormányzatnak és a kamarának is.

Hogyan érintette a válság a szolgáltatásokat?

Megsínylették a két hónapos leállást, különösen a turizmus és a vendéglátás. Nagy visszaesést láthattunk, majdnem 70 százalékos mértékűt, és elbocsátásokat is. Ezekben az ágazatokban sok a kisebb cég. A nagyobb, tőkeerős cégek a tartalékaikból képesek voltak a két-három hónapot átvészelni és a munkaerőt megtartani, a kicsik azonban gyakran hetekig sem tudták tartani magukat. Most, hogy újraindul a gazdaság, a vállalkozások még mindig nagyon óvatosak. A szállásadók ezt az évet talán kihúzhatják 50-60 százalékos foglaltsággal, de 2021 lesz, mire visszabillen a szektor a régi kerékvágásba. Az egyéb kis szolgáltatók, mint például a fényképészek, cipészek, az egészségügy területén működők vagy a rendezvényszervezők szintén nagy bajba kerültek, és számukra nagy kérdés, hogyan alakul az emberek fizetőképessége.

Hozott-e azonnali eredményt a korlátozások oldása?

Visszahozta a reményt. Az élni akarás nagyon erős a vállalkozókban, keresik a kapaszkodókat, a segítő pénzügyi intézkedéseket. Miskolc belvárosában újra megteltek a kávézók, éttermek. Mindenki reménykedik, hogy az ősszel lehetséges második járványhullám nem csap oda. A hitelmoratórium és egyéb teherkönnyítések segítettek. Helyes, ha a kormány a munkahelyek megőrzésére összpontosít. A munkahelymegőrző Kurzarbeit programra rengetegen jelentkeztek, és óriási az érdeklődés a Széchenyi kártya program új, közel nullaszázalékos hitelei iránt. Ha nem jön újabb járványhullám, van esély rá, hogy megyénk gazdasága a gyors felépülést jelentő, V alakú pályára áll. A cégek most alaposan átnézik az üzleti terveiket, a digitális technikákra való átállás és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodás lehetőségeit. A gyorsaság alapvető fontosságú ezekben a hetekben: a bankoknak is az az érdekük, hogy minél gyorsabban ki tudják szolgálni a vállalkozásokat. Ha a második hullám elkerül minket, reális az esély, hogy az év végére visszaáll a normál élet a megye gazdaságában.

A munkaerőpiac nagyon megváltozott? A válság előtt hiány volt dolgozókban.

Sok cég, például a gépiparban és az építőiparban, már újra munkaerőt keres. Külföldről is sokan hazatértek, és közöttük is lehetnek, akik itthon maradnak. A felmérésünkben – amelyben majdnem háromnegyed részben kisvállalkozások vettek részt – mintegy ezer alkalmazott elbocsátását jelezték. A munkanélküliség 2019-hez képest emelkedett, de nem drámaian, és 2021-re visszaállhat a korábbi helyzet.