Brüsszel szigorítaná a kínai befektetéseket
Nincs még pontos időpontja az Európai Bizottság elnöke és a kínai miniszterelnök júniusi egyeztetésének, de ha 17. után tartják meg a találkozót, akkor már nyilvános lesz Brüsszel hivatalos állásfoglalása az államilag támogatott külföldi cégek kezeléséről az unió piacain. A fehér könyv tartalma mindenesetre máris kiszivárgott. A Financial Times információi szerint egyebek közt azt is tartalmazná, hogy az EU-ban vállalatot felvásárló külföldieknek be kellene jelenteniük, ha állami támogatást kaptak. Ha ez hátrányos helyzetet teremt a versenytársaknak, a bizottság meg is akadályozhatná az akvizíciót. „Az EU politikai eszközei nem kezelik a külföldi támogatások minden lehetséges torzító hatását. (…) A fehér könyv ezért új eszközöket kér ezeknek a kihívásoknak a kezelésére, hogy biztosítsa, a pálya semerre se lejtsen a belső piacon”– idézte a lap a dokumentumot.
Brüsszel „szeretlek is, meg nem is” hozzáállása aligha okoz meglepetést Li Ko-Csiang miniszterelnöknek, az ugyanis állandó velejárója a kétoldalú kapcsolatnak. A múlt héten például az EU fő diplomatája, Josep Borrell a tagállamok nevében mély aggodalmát fejezte ki a Hongkong autonómiáját megnyirbáló kínai nemzetbiztonsági törvény miatt, majd hozzátette, hogy uniós szankciók bevezetése nem oldaná meg a problémát. Egymás piacai kölcsönösen fontosak az EU és Kína számára, de pozícióikat féltékenyen őrzik, ha ez nem is vezet olyan látványos pengeváltásokhoz, mint amilyeneket Washington és Peking között láttunk az elmúlt években. Az EU és Kína közti tárgyalások egy átfogó befektetési megállapodásról már 2014 óta folynak.
Az évtized közepén egyszer már aggodalmakat okozott a kínaiak európai közvetlen tőkebefektetései-nek hirtelen felpörgése. Ennek összege 2016 óta folyamatosan csökkent, a járvány azonban ismét olajat öntött a tűzre. Amikor márciusban Európát legyűrte a járvány, Kína már kifelé jött belőle. Ekkor szöktek szárba újra az aggodalmak, hogy az államilag támogatott kínai vállalatok elkezdik felvásárolni a meggyengült európai cégeket. A részvényárak azóta Európában is visszaemelkedtek, de a lassan mozduló uniónak politikai értelemben van mit behoznia: a járvány által kegyetlenül megtépázott déli tagállamok mélyen csalódtak az európai segítség késlekedése miatt, miközben Kínából már megindult a hiányzó egészségügyi eszközök beáramlása, igaz, a minőségükkel számos gond adódott.
A Washingtonnal diplomáciai háborúba keveredett Pekingnek van mit veszítenie, ha Európában is csattan rajta az ostor, miközben az EU a sorait rendezi. Csang Ming, Kína EU-nagykövete szerint országa befektetői aggódnak Brüsszel szabályozási tervei miatt. „Érezhető köztük az aggodalom, sőt a szorongás – nyilatkozta az Alibaba csoport tulajdonában álló South China Morning Postnak. – A tőke érzékeny a kockázatra, és már a kellemetlenségek apró jeleire továbbállhat. Reméljük, az EU nyílt és befogadó marad, és jó környezetet teremt a kínai befektetőknek, akik munkát s ezen keresztül növekedést hozhatnak”
– tette hozzá.
