Keményen védik az egységes piacot

Új fegyvereket vet be az Európai Bizottság a tiltott külföldi állami támogatások ellen, amelyek piactorzító hatása egyre erősebben jelentkezett az utóbbi években. A javaslatokat tartalmazó, úgynevezett fehér könyvet tegnap fogadta el a testület, ezt szeptember 23-án előbb nyilvános konzultációra bocsátják, majd elkészítik a törvénytervezetet, amelyet jövőre terjesztenek elfogadásra az Európai Tanács és az Európai Parlament elé.

A Politico értékelése szerint ez az eddigi legagresszívabb lépés Brüsszel részéről a tisztességtelen külföldi verseny megfékezésére. Egyebek között lehetővé válik, hogy az EU büntetést szabjon ki, megakadályozza vállalatok felvásárlását, vagy egyenesen kitiltson cégeket nyilvános tenderekből, ha bebizonyosodik, hogy tiltott állami támogatással jutottak tisztességtelen előnyhöz. A tervezet szerint a már az EU-ban működő vállalatoknak értesíteniük kell a bizottságot, ha három év alatt 200 ezer eurónál nagyobb szub­venciót kaptak. Előfordulhat, hogy az érintetteknek el kell adniuk a részvényeiket, csökken­teniük kell piaci részesedésüket, vagy pénzbüntetést kapnak. A bizottságot értesíteni kell minden olyan esetről is, amikor külföldiek legalább 35 százalékos szavazati jogot kívánnak szerezni 100 millió eurónál nagyobb forgalmú uniós cégben, ha korábban legalább 10 millió eurónyi állami támogatást kaptak. Ha ezt nem teszik meg, Brüsszel büntetést szabhat ki, vagy megvétózhatja az üz­letet. Az intézke­dések elsősorban a kínai állami vállalatokat célozzák, de érinthetik az amerikai, az orosz és a Brexit után a brit cégeket is, bár a fehér könyvben természetesen egyik országot sem nevezik meg.

Margrethe Vestager versenyjogért felelős biztos a fehér könyv bemutatásakor hangsúlyozta, hogy az európai piac nyitott, és szorosan összekapcsolódik a világ többi részével, azonban a bizottságnak megfelelő eszközökre van szüksége ahhoz, hogy megvédje a tiltott szubvenciók torzító hatásától. „Az egységes piac a kulcs Európa prosperitásához, és csak akkor működik jól, ha tisztességesek a versenyfeltételek” – mutatott rá.

Az EU eddigi eszközei a tiltott szubvenciók elleni fellépésre csak a tagállamokra vonatkoztak. Harmadik országok esetében ezt az exportnál vizsgálták, és a héten meg is büntettek két kínai tulajdonban lévő egyiptomi vállalatot. A két üveggyapotgyártó a pekingi és a kairói kormánytól is kapott támogatást, ezért tudott olcsón szállítani Európába. Egyiptomból származó exportjukat ezért keddtől 30, a kínai anyavállalatét pedig több mint 99 százalékos büntetővám terheli.

Bár az európai vállalatok jelentős része már egy ideje sürgette a brüsszeli beavatkozást, a szigorítással nem mindenki ért egyet. Közéjük tartozik Stéphanie Yon-Courtin francia európai parlamenti képviselő, aki egyrészt az európai tőkebefektetések visszaesésétől, másrészt attól tart, hogy harmadik országok válaszképpen hasonló korlátozó intézkedéseket hozhatnak az uniós vállalatokkal szemben. „Senki sem akarhatja elbátortalanítani a külföldi befektetőket” – figyelmeztetett Guntram Wolff, a brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet igazgatója is, aki azonban elismerte, hogy az EU nincs könnyű helyzetben. „Ha túl messzire megyünk – mondta –, akkor felbosszantjuk a kereskedelmi partnereinket, ha pedig túl keveset teszünk, akkor azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük a saját gazdaságunk bizonyos piaci szegmenseit.”