Veszélyben a Pekinggel kötött egyezség
Évtizedek óta nem látott hevességű zavargásokhoz vezetett az amerikai városokban, hogy egy hete Minneapolisban egy rendőr térde alatt meghalt a 46 éves afroamerikai George Floyd. Donald Trump elnök kilátásba helyezte, hogy megtörténhet, amire 1992 óta nem volt példa: a rend helyreállítására az utcákra vezényelhetik a hadsereget. A rendőri erőszak nyomán kirobbanó zavargás visszatérő jelenség az Egyesült Államokban. Most azonban súlyosabb a helyzet a korábbiaknál a járvány és az országon végigsöprő munkanélküliségi hullám miatt, amely sokkal durvábban érintette az afroamerikai és latin-amerikai származású amerikaiakat, mint a fehéreket. Több száz embert tartóztattak le, több rendőr megsérült, és Manhattan bevásárlónegyedében üzletekbe törtek be. New Yorkban hetven éve először kijárási tilalmat vezettek be hétfő éjjelre, majd kedd éjszakára is.
A dollár, folytatva a két hete tartó gyengülést a hat devizából álló DXY kosár ellenében, tegnap csaknem három hónapos mélypontra süllyedt. A belső bajokhoz külpolitikai feszültség is társul: miután egyre bizonyosabbá válik, hogy Washington megvonja a Hongkong nemzetközi pénzügyi központi státuszát alátámasztó kedvezményeket, a fél éve Kínától nagy nehezen kicsikart külkereskedelmi egyezmény is veszélybe került. A kínai kormányzat arra szólította fel a nagy állami importőröket, hogy szüntessék be bizonyos amerikai élelmiszertermékek, például a szójabab vásárlását. Tegnap kiderült, hogy ennek ellenére a cégek mégis vásároltak néhány hajórakománnyi amerikai szóját, mert bizonyos esetek kivételt képeznek, például ha határidős pozíciókat fedeznek a vásárlással.
A két nagyhatalom közötti kapcsolatok azonban vörösen izzanak.
A zavargások, a Hongkong és a világkereskedelem körüli bizonytalanságok tavaly még külön-külön is zavarokat okoztak volna a világpiacokon, idén azonban teljesen átrendezte a színteret a járvány. Az utóbbi hetekben, mióta sok helyütt sorban oldják fel a járvány okozta korlátozásokat, a remélt gazdasági kilábalás vált a fő témává, ezért a világ részvénypiacai nem hederítettek az amerikai feszültségekre, és folytatták az emelkedést. Még a korábban menekülődevizaként működő dollár gyengülése mögött is inkább a piacok megnövekedett kockázatéhsége áll, mint a rossz amerikai hírek, bár az amerikai részvénykereskedők az utóbbiakat is figyelik. A fejlett piacok optimizmusa mögött az amerikai és a japán jegybank és az Európai Központi Bank óriási eszközvásárlásai állnak – írta Kit Juckes, a Société Générale fő devizastratégája. Miközben a zöldhasú gyengül, az euró elérte március végi csúcsait (a dollár ellen), mert az európai narratíva erősebb, miközben egyre több ország nyílik meg újra a fontos nyári turistaszezon előtt – írta Steen Jakobsen, a Saxo Bank fő befektetési igazgatója.
