Az Egyesült Államok és Kína között a Dél-kínai-tenger miatt alakult ki a legújabb éles vita. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter törvénytelennek minősítette Peking területi követeléseit, azzal vádolta Pekinget, hogy megfélemlítő propagandát folytat a térség államaival szemben, és jogtalanul aknázza ki a régió erőforrásait. A közlemény azonban Kína szerint csupán fölöslegesen szítja a feszültséget.
Kína magának követeli az egész térséget a szigetekkel, halászati joggal, energiaforrásokkal együtt, jogosultságát azonban a környező országok vitatják – egyébként jogosan, mivel Pekingnek egy 2016-ban született nemzetközi bírósági döntés értelmében nincs jogi alapja a követelt területek feletti szuverenitásra. A tét nem kicsi: a Dél-kínai-tenger globálisan fontos hajózási útvonal, amelyen több ezermilliárd dollár értékű áru halad keresztül évente. Bár az Egyesült Államok ritka lépésként két repülőgép-hordozót is a térségbe küldött hadgyakorlatra, attól senki nem tart igazán, hogy a feszültség katonai konfliktussal végződik. Az viszont biztos, hogy tovább élezi a feszültséget, pedig a retorika enélkül is feltűnően agresszív lett Peking és Washington között. Donald Trump elnök nem a saját és kormányzata hibáit, hanem Kínát vádolja a koronavírus-járvány és a súlyos gazdasági következményei miatt. Ez szerinte olyan mértékben károsította a két ország viszonyát, hogy már nem is gondolkodik a kétoldalú kereskedelmi megállapodás esetleges második szakaszának tárgyalásán, és azt sem tartja kizártnak, hogy az első szakaszt is felmondja.
Trumpot nem fogja jobb kedvre deríteni az sem, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalomban júniusban 29,41 milliárd dollárra nőtt a kínai többlet a májusi 27,89 milliárdról. Az pedig különösen bosszanthatja az elnököt, hogy Kína a várakozásokon felül teljesít, a jelzett csökkenés helyett az exportja és az importja is bővült a múlt hónapban: az előbbi dollárban számított értéke éves összehasonlításban 0,5, az utóbbié 2,7 százalékkal emelkedett, miközben a piacok 1,5, illetve 10 százalékos csökkenésre számítottak. A bevitel a kínai kormány ösztönzőcsomagjainak köszönhetően – amelyekkel felpörgették a belső keresletet – először nőtt a járvány kitörése óta, a kivitel növekedését pedig az segítette, hogy egyre több országban enyhítik a gazdaságbénító intézkedéseket. Az jelentős növekedése Boyang Xue, a DuckerFrontier tanácsadó cég Kínával foglalkozó elemzője szerint azt is jelzi, hogy gyorsul a gazdaság talpra állása. A feldolgozóipari és a szolgáltatóipari indexek is azt mutatják, hogy a valószínűleg 2,5 százalékkal nőtt a második negyedévben;
a hivatalos adatot holnap teszik közzé. Ezzel szemben az Egyesült Államokban elszabadult a járvány, a Goldman Sachs legfrissebb előrejelzése szerint 5 százalékkal zsugorodott a GDP a második negyedévben.
Washington felmondja az auditori együttműködést
Az Egyesült Államok felmondja a Kínával 2013-ban kötött, az auditáló hatóságok munkájának kölcsönös támogatását célzó egyezményt. Ennek keretében az amerikaiak betekintést nyerhettek a kínai tőzsdecégek pénzügyi kimutatásaiba, meggyőződhettek azok valóságtartalmáról, ezzel erősíthették irántuk a befektetői bizalmat. Csakhogy az együttműködésben jelentős zavar támadt, az amerikai igényeket, adatkéréseket a kínai társhatóság vonakodott teljesíteni. A most kilátásba helyezett lépés előzménye, hogy – a kínaiak által elkövetett könyvelési csalásokra hivatkozva – az amerikai tőzsdei jelenlét feltételéül szabták a külföldi vállalatok helyi szabályok szerinti auditálását. Emiatt a tiszta lapokkal játszó kínai cégeket, mint a Baidu vagy az Alibaba, nem éri hátrány. „A játékszabályokat kijátszó,
az amerikai tőkepiac renoméját sértő cégeknek nincs helyük a tőzsdéinken, nem szabad rájuk bízni az amerikai polgárok megtakarításait” – húzta alá Keith Krach,
a gazdaságfejlesztési tárca illetékese. | K. R.
