Rázós hetek után stabilizálódhat a forint
A közép-európai devizáknál valamivel többet gyengült a forint a júniusi inflációs adatok után. A Magyar Nemzeti Bank július 21-i üléséig nyomás alatt maradhat az euró-forint árfolyam, de nem az infláció megugrása miatt, hanem mert a jegybank korábbi kommentárjai alapján újabb kamatcsökkentés következhet, és ezt árazza a piac – vélik az elemzők. Hosszabb távon Közép-Európa devizái jól teljesíthetnek – mondta a Világgazdaságnak Radomir Jac, a Generali Investments CEE vezető elemzője. „A korona és a zloty felülteljesíthet a viszonylag szilárd makrogazdasági alapok miatt, és mert a jegybankjaik valószínűleg nem elleneznek egy lassú felértékelődést. A forintnak is megvan ez a potenciálja, de úgy tűnik, a magyar jegybank fokozatos monetáris lazításra használja fel az erősödéseit, ezért hátrább maradhat az euró elleni erősödésben.”
A napokban a régió devizái együtt gyengültek, mivel a járvány keltette aggodalmak növelték a kockázatkerülést, és a dollárba áramlott a pénz. A megjelent ipari adatok emlékeztettek: a kilábalás sebessége fontos tényező marad a térség devizapiacain. A magyar és a cseh termelés is a vártnál nagyobbat esett éves alapon májusban, és a régió legnagyobb exportpiaca, Németország ipari megrendelési adatai is gyengék voltak. Az elmúlt hónapokban az egész régióban csökkentették kamataikat a jegybankok. A forint ellen rövid távon az szól, hogy a várakozások szerint júniusban újabb 15 bázisponttal 0,6 százalékra vághatja alapkamatát az MNB. Ezen nem változtat, hogy júniusban 2,9 százalékra ugrott az éves infláció a májusi 2,2-ről, és valószínű a további emelkedés 3 százalék felé, hiszen mindez nem meglepő az MNB számára – mondták az elemzők. A gazdaság állapota indokolhatna jelentősebb csökkentést, de az abból eredő forintgyengülés fokozhatná az importált tartós fogyasztási cikkek már látható drágulását, azt viszont az MNB nyilván nem szeretné – mondta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Ha a kamatülés előtti napokban a mostani 355 körüli szintről 360-ra gyengülne a forint, az a kamatlazítás ellen szól, ha 350-re erősödik, az mellette. Idén maradhat a 350 körüli árfolyam, jövőre pedig lassú leértékelődés valószínű – tette hozzá Németh Dávid.
Jövőre némi gyengülést vár Virovácz Péter, az ING vezető elemzője is, csak némileg gyengébb, 355 körüli idei szintről. „Ha a régióban lesz alulteljesítő deviza, az a zloty lehet, hiszen a lengyel jegybanki politika vált a leglazábbá a régióban” – mondta. A zloty ugyanakkor rövid távon erősödhet kicsit, felhúzva a régiót, ha a hét végi lengyel elnökválasztáson a piacbarátabbnak tekintett ellenzéki jelölt nyer – tette hozzá.
Az elnökválasztás után ismét a globális kilátások határozhatják meg a zloty árfolyamát – írta Dorota Strauch, a Raiffeisen elemzője. A bank arra számít, hogy az év végére a zloty 4,48-ról 4,45-ra, a cseh korona 26,7-ről 26-ra, a forint 347-re erősödhet az euró ellen, a lej azonban 4,84-ról 5-re gyengülhet. A román devizának mostanában segített a magas hozamú román állampapírok iránti erős kereslet, de a magas költségvetési és folyó fizetési hiány nem nyújt tartós támaszt. A cseh jegybanknak nincs tere további kamatvágásra, és a mennyiségi lazításra sem tűnik elszántnak – jegyezte meg Virovácz. Ugyanakkor elhárultak a politikai akadályok a jelentős cseh költségvetési ösztönzés elől, ami segíti a koronát.
A régió devizapiacain vegyes érzelmekkel tekintenek a következő hetek uniós költségvetési tárgyalásai elé, holott az eurónak lendületet adtak a megegyezéshez fűzött remények. „Kétarcú a dolog: ha az uniós segélyalap megszületése javítana is a hangulaton, a régió országai számára kockázat, hogy a hétéves EU-költségvetés elosztásából rosszul jöhetnek ki” – mondta Virovácz Péter. Ami általában a feltörekvő piacok devizáit illeti, a járványkrízis évében kockázatos a vásárlásuk – figyelmeztetett jegyzetében a Société Générale.
