London is gyanakszik a TikTokra

Boris Johnson brit kormányfő a ByteDance döntésének nevezte, amikor a kínai cég megpendítette, hogy esetleg Londonba költözteti a TikTok székhelyét, ha nem enyhül a népszerű videómegosztó alkalmazás körül az Egyesült Államokban támadt feszültség. A döntést lehet, hogy gyorsan meg kell hozni, hiszen Washington betiltással fenyegeti a TikTokot. Ugyanakkor politikai akadályok jelentkezhetnek. Johnson konzervatív kormánypártjának egy befolyásos lobbija, a Kínai Kutatás Csoport (China Research Group, CRG) aggályait fejezte ki a lehetséges új lakóval kapcsolatban. A csoportosulást – amelyhez a 364 konzervatív alsóházi képviselőből mintegy száz kötődik – komolyan kell venni: kulcsszerepet játszott például abban, hogy a brit kormány álláspontja megkeményedett a Huaweijel szemben. Az Egyesült Államok régóta győzködte Johnsonékat, hogy teljesen zárják ki a kínai telekommunikációs óriást az ötödik generációs telekommunikációs hálózat fejlesztéséből. Ez a múlt hónapban meg is történt, de a kormánypárti képviselői lobbi nyomása nélkül a tiltás csak részleges lett volna.

Bár a TikTok Londonba költözése még csak lehetőség, és a kormányfő nem is tiltakozott ellene, nehézségek előszele lehet, hogy a CRG-alapító Neil O’Brien alsóházi képviselő jelezte: szeretné, ha a brit titkosszolgálatok megvizsgálnák, hova kerülnek az alkalmazás gyűjtötte adatok, és kizárható-e a politikai beavatkozás a cégnél. Aggályaikat fejezték ki mások is a CRG köreiből, és Kínával kapcsolatos ügyekben adott esetben akár ellenzéki képviselők támogatására is számíthatnak. Az ellenállás mértéke nem mérhető fel teljes egészében, amíg a költözés nem válik konkrét tervvé. Ha a Microsoft vagy másvalaki megvásárolja a TikTokot a következő hetekben, okafogyottá válhat a vita. Ellenkező esetben London mellett Dublin és Szingapúr is szóba került lehetséges székhelyként. A TikTok kijelentette, hogy a nemzetközi felhasználók adatait a kínaiakétól külön tárolja, amerikai és szingapúri szervereken, és mindenütt, ahol működik, szigorúan betartja a helyi szabályokat. Mindez azonban nem feltétlenül győzi meg a brit szkeptikusokat, akik egyébként jelentős részben ugyanazok a politikusok, akik az Európai Unióból való brit kilépés előtt Brüsszel túlzott befolyását támadták.

A történet illusztrálja, milyen radikálisan megváltozott a britek Kí­nához való viszonya az elmúlt néhány év alatt. 2015-ben David Ca­me­ron akkori miniszterelnök még a londoni Plough pubban sörö­zött Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A következő évben rekordszintet – 37 milliárd eurót – értek el a kínaiak közvetlen tőkebefektetései az Európai Unióban. A legnagyobb szeletet a németek és a franciák mellett ebben az időszakban is az Egyesült Királyság – Peking hagyo­mányosan legnagyobb európai partnere – hasította ki. Azóta Európa fokozatosan „kiszeretett” a kínai behatolásból, a tőkebeáramlás lassult, és a főszerepet Észak-Európa vette át. A korábbi éltrióból még a britek őrizték meg a legtöbbet a szerepükből, de a Pekinggel való viszony egyebek közt Kína megkeményedő Hongkong-politikája miatt sokat romlott.

Boris Johnson 2019 nyarán úgy vette át a kormányfői hivatalt, hogy önmagát „nagyon Kína-barátnak” ne­vezte, ám a kormánypárti képviselők és a közvélemény hozzáállásának megváltozását ő sem hagyhatja figyelmen kívül. A „szeretlek” viszonytól London egyelőre a „szeretlek is, meg nem is” hozzáállásnál nem jutott messzebb – még mindig vannak erős szálak. Az állami tulajdonú China General Nuclear Power Corp. például a jelenlegi állás szerint új generációs atomreaktorokat építhet a briteknek, a szigetország nagy egyetemei pedig erősen függnek a kínai diákok befizetéseitől.

Az Egyesült Államokban sem csitul a zaj

A TikTok még ezen a héten pert indíthat az amerikai kormány ellen – állítják az ügyhöz közel álló források –, megtámadva azt az elnöki rendeletet, amely megtiltott minden tranzakciót a videómegosztó anyavállalatával, a ByteDance-szel az amerikai állampolgárokra vonatkozóan. Már a múlt hét végén felröppent a hír, hogy a Twitter is érdeklődik a TikTok amerikai üzemeltetési jogainak felvásárlása iránt. A vállalatnak a Microsofttal kellene megküzdenie a kínai alkalmazásért folytatott harcban. A South China Morning Post szerint a Microsoft és a ByteDance a vételárat illetően messze van az egyezségtől. A kínai forrás szerint nem több mint 20 százalék az esélye a megegyezésnek a Microsofttal, a Twitter pedig az anyagiak miatt szóba sem jöhet.