Törökország újabb kutatóhajót küldött a vitatott térségbe

Tiszóczi Roland | Isztambul egy újabb kutatóhajót indított a Ciprustól délnyugatra fekvő, vitatott hovatartozású tengeri olaj- és földgázlelőhelyek feltárására. A lépés tovább fokozza Törökország szembenállását Görögországgal és az Európai Unióval a Földközi-tenger keleti medencéjében. A múlt héten kirobbant feszültséget élezi, hogy a most odavezényelt, Yavuz nevű, 230 méter hosszú fúróhajót három hadihajó kíséri. A török haditengerészet weboldalán megjelent felhívás minden térségben tartózkodó hajót felszólít, hogy ne lépjen be erre a területre, mivel szeptember 15-ig korlátozás nélküli kutatási területet jelöltek ki ott.

Törökország a múlt héten, szintén hadihajók kíséretében juttatta el az Oruc Reis nevű, 87 méter hosszú kutatóhajóját a görög Kasztelórizo szigetétől délre fekvő vizekre. A feltárások azonban Görögország és az EU szerint görög felségvizeken zajlanak, és állásfoglalásuk szerint sértik a nemzetközi jogot. A vita jogi alapja, hogy Ankara nem ismeri el Görögország azon állítását, hogy felségvizei közvetlenül Kasztelórizo szigetétől délre kezdődnek, mivel a török álláspont az, hogy egy ország kontinentális talapzatát és így felségvizeinek határát a szárazföldtől kell mérni.

Az EU rendkívüli külügyminiszteri csúcstalálkozóját követően, vasárnap Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a térségben végzett földgázkutatások azonnali leállítására, valamint a párbeszéd folytatására szólította fel Törökországot, ellenkező esetben szankciók bevezetését helyezte kilátásba. Isztambul a múlt héten még arról tájékoztatott, hogy felfüggeszti a kutatásokat, amíg be nem fejeződnek a tárgyalások Athénnal, majd Recep Tayyip Erdogan török elnök mégis bejelentette, hogy újrakezdik a földgáz utáni kutatásokat az övezetben.

A vitatott jogi helyzet ellenére az elmúlt években több part menti ország, Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett, nagy kiterjedésű földgázmezőre. Ám a törökök megegyezés nélkül kezdtek feltáró fúrásokba, kiváltva a térség országainak haragját. Görögország – hogy javítsa a nemzetközi pozícióját – megállapodást írt alá Egyiptommal a Krétától délre húzódó közös tengeri határokról. Ez megerősítette a helyzetét a Törökországgal a tengerfenék fúrására vonatkozó jogokról folytatott vitában. Korábban hasonló célból Isztambul is megállapodást kötött Líbiával. Görögország és Törökország között viszont máig nem történt közvetlen kapcsolatfelvétel a kérdésben. A felek közötti német közvetítési kísérlet megfeneklett. Eközben Franciaország katonailag is támogatja Athént, ezért a múlt hét végén vadászgépeket és hadihajókat vezényelt a térségbe.