Amerika maga mögött hagyta a dízelbotrányt

A napra pontosan öt évvel ezelőtt kipattant dízelbotrány szereplői közül a Mercedeseket gyártó német Daimlerrel is kiegyezett az amerikai igazságszolgáltatás. Nekik már „akciós” büntetési tétel jutott, hisz a korábban becsült 3 milliárd helyett csupán 2,2 milliárd dollárjukba kerül az ügy végleges, bíróságon kívüli rendezése. Az összeg tartalmazza az amerikai hatóságoknak különböző jogcímeken fizetendő 1,5 milliárd dolláros bírságot, valamint 700 millió dollárt az autósokat ért károk kompenzálására és a járműveik átalakítására. A Daimler a VW csoportnál alkalmazott trükkel bukott le, a szigorú amerikai levegőtisztasági szabványokat ugyanis a járművei alapból nem tudták teljesíteni. Emiatt olyan szoftvert építettek a rendszerbe, amely észlelte, ha a tesztpadra tették a járművet, és manipulálta a károsanyag-kibocsátást, megtévesztve a hatóságokat. A gyártó negyedmillió Mercedest adott el a trükkös szoftverrel, most ezeknek a „kizöldítésére” kell költenie nagyjából négyszázmillió dollárt. A motor teljesítménye ennek megfelelően nyilván csökkenni fog, ezt és a márkába vetett hit megingását próbálják kompenzálni egy egységes, szabad felhasználású, 3290 dolláros csekkel.

A VW-, a Porsche- és az Audi-tulajdonosok ennél jobban jártak, mivel autóikat avulástól függően, de kiemelt áron visszavásárolta az exportőr, s mellé még fájdalomdíj is járt. A Mercedes csak azoktól köteles visszavenni az autót, akiknél határidőn belül nem tudja megoldani a javítást. A Volkswagennél egyébként az átalakítás olyan sokba került, hogy nem érte meg vacakolni vele, ezért döntöttek a tömeges visszavásárlásról. A VW-konszern 580 ezer Amerikában eladott dízelét érintette a botrány, a költségek csak a tengerentúlon 25 milliárd dollár felett járnak, míg Európában csak most kezdenek felpörögni a kártérítési perek. Az viszont pozitív fejlemény, hogy hasonló botrány már nem érheti sem a VW csoport tagjait, sem a Mercedes-gyártókat, mivel felhagytak dízeleik amerikai forgalmazásával. Az mindenesetre furcsa, hogy a Daimler a bizonyítékok ellenére végig tagadta érintettségét és bűnösségét, mégis fizet, mint egy katonatiszt, nem megy bele a jogi csatározásokba. Az ügyvédek ennek aligha örülnek, az amerikai afféron csak a felperesek védői 83,4 millió dollárt zsebelhetnek be, a számláikat az egyezség szerint ki is egyenlítik a stuttgartiak.

Harmadikként a Fiat Chrysler Automobiles (FCA) bukott le „simlis” dízeleivel az Egyesült Államokban, a legkisebb szereplőként tavaly 800 millió dolláros bírsággal és kompenzációs csomaggal vezekelt, de a számla még hízhat, hiszen azt még nem döntötték el, mennyibe kerül majd, hogy a hatóságok eltekintsenek a bűnvádi eljárástól. A Fiat Chryslernek pedig minden ilyen célra elherdált dollár hiányzik majd, az olasz–amerikai autógyártó, ahol csak tudja, visszafogja a készpénzes kiadásokat. A francia Peugeot SA (PSA) csoporttal folyamatban lévő fúziójával kapcsolatban az FCA hétfőn jelentette be, hogy a tulajdonosaiknak beígért 5,5 milliárd eurós rendkívüli osztalék készpénzarányát 2,9 milliárdra csökkentik, hogy a koronavírus-járvány miatti válság hatásait tompítani tudják. A PSA ugyanakkor a fúzió utánra halasztja a Faurecia alkatrészgyártóban lévő 46 százalékos részesedésének értékesítését. A PSA és az FCA egyesülésével létrejövő Stellantis a világ negyedik legnagyobb autógyártója lesz.

Járművenként

3290

dollár bánatpénzt fizet

a Daimler