Boris Johnson az új belpiaci törvénnyel beküldte az elefántot a porcelánboltba

Tegnap hozták nyilvánosságra azt a brit belső piacot szabályozó dokumentumot, amely gyakorlatilag felülírja a tavaly elfogadott kilépési megállapodás Észak-Írországgal foglalkozó protokolljának egyes részeit, ami Brüsszel számára elfogadhatatlan. Ráadásul Boris Johnson kormánya ezzel tudatosan nemzetközi jogot sért – ez szó szerint szerepel a tervezetben, és a parlament alsóházában el is ismerte Brandon Lewis Észak-Írországért felelős miniszter. A szavai hatalmas felháborodást keltettek a kormányzó Konzervatív Párt képviselői között is, Theresa May volt kormányfő figyelmeztetett, hogy London a lépéssel súlyos károkat okoz a nemzetközi hitelességének. „Hogyan tudja ezek után a kormány biztosítani külföldi partnereit arról, hogy az Egyesült Királyság betartja az általa aláírt megállapodásokkal járó jogi kötelezettségeit?” – tette fel a kérdést.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke súlyos aggodalmait hangsúlyozta, és emlékeztetett, hogy az Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyv létfontosságú az Ír-sziget békéje és a stabilitása, valamint az egységes piac integritásának védelme szempontjából, így a kiválási egyezmény egyes pontjainak felülírása aláásná a korábbi megállapodást. Maros Sefcovic, a bizottság alelnöke megismételte, hogy a kiválási megállapodást nem lehet újranyitni, és Brüsszel elvárja annak teljes mértékű tiszteletben tartását.

A törvény az elfogadása esetén lehetővé tenné a londoni kormány számára többek között azt, hogy saját hatáskörben korlátozza az északír–brit határon végzendő vámellenőrzéseket abban az esetben, ha nem születik meg a kereskedelmi megállapodás az EU-val – a kilépési megállapodás értelmében ez közös uniós–brit hatáskör. Emellett a londoni kormány miniszterei egyoldalúan dönthetnének arról, milyen típusú exportnyilatkozatra, illetve eljárásra van szükség az északír–brit áruforgalomban, ami a kereskedelmi tárgyalások egyik legkiélezettebb kérdése az egységes piac védelme miatt. A tárcavezetők határozhatnának az északír vállalatoknak nyújtandó állami támogatásról, valamint az országrészben érvényes szabványokról és szabályozásokról. A kérdés komolyságát mutatja, hogy a nemzetközi jog e súlyos megsértése miatt mondott le kedden Jonathan Jones, a brit kormány jogi osztályának államtitkári rangú vezetője.

A tervezet azonban várhatóan aláássa az Egyesült Királyság egységét is, több területen elvenné ugyanis a döntés jogát a skót, a walesi és az északír parlamenttől, több évtized decentralizációs erőfeszítéseit téve semmissé, és tovább szíthatja az esetleges függetlenségi törekvéseket. Skócia szerint a tervezet megnyitja az ajtót a szigorú – jelenleg még uniós – élelmiszer- és környezetvédelmi előírások katasztrofális lazítása előtt. A hivatalos indoklás szerint azonban a cél az integrált belső piac védelme, a munkahelyek megőrzése, a gazdasági növekedés elősegítése és annak a garantálása, hogy a brit vállalatok továbbra is akadálytalan hozzáférést kapjanak az ország minden részéhez.

Az északír protokoll felülírása egyébként az amerikai–brit szabadkereskedelmi megállapodást is veszélybe sodorhatja, ha Joe Biden nyeri az elnökválasztást, aki maga is ír származású. Az Egyesült Államok meghatározó szerepet játszott az északír megbékélést eredményező nagypénteki egyezmény tető alá hozásában, amelyet erős kétpárti csoport támogat a kongresszus mindkét házában, a megsértése Donald Trump újraválasztása esetén is lassíthatja a kereskedelmi megállapodás ratifikálását.

Azt egyelőre Londonban és Brüsszelben is csak találgatják, hogy a tervezet benyújtása csupán tárgyalási taktika-e Johnson részéről. Az egyeztetések a héten folytatódnak a jövőbeni kapcsolatokról Michel Barnier és David Frost között, a hangnem azonban – elsősorban Londonban – annyira élessé vált, hogy az álláspontok közeledése a törvénytervezet nélkül is szinte kizárt lett volna. „A brit kormányfő azt ígérte, hogy tigrist fog a tank elé a tárgyalások sikeres befejezése érdekében. Egyelőre úgy tűnik, hogy ehelyett elefántot küldött a porcelánboltba” – értékelte a lépést Nathalie Loiseau francia európai parlamenti képviselő.

Bírósághoz fordulhat az unió

A brit kormány érvelése szerint nem precedens nélküli, hogy egy ország megszegi a nemzetközi törvényeket a körülmények megváltozása esetén. A BBC által megkérdezett szakértő szerint ezzel valószínűleg a bécsi egyezmény 62. cikkére utal, amely ezt valóban lehetővé teszi – radikális változások alkalmával, amilyen például a volt Jugoszlávia széthullása volt. Az északír protokollt azonban London nem egészen egy éve fogadta el a kérdés érzékenységének teljes ismeretében. Felülírása esetén megvan rá az esély, hogy az EU beindítja a kiválási egyezmény vitarendezési mechanizmusát, aminek következtében az ügy az Európai Bíróság elé kerül – mondta Catherine Barnard, a Cambridge Egyetem jogászprofesszora. | VG