Történelmi mértékű GDP-csökkenés Japánban

A második világháború óta a legnagyobb visszaesését szenvedte el a japán gazdaság. A tokiói kormányhivatal jelentése szerint a világ harmadik legnagyobb gazdaságának bruttó hazai terméke (GDP) az áprilistól júniusig terjedő időszakban éves bázison 28,1 százalékkal zsugorodott. A statisztikai hivatal első becslése 27,8 százalékos csökkenést jelzett, a piac azonban ennél nagyobbat, 28,6 százalékot várt. Az előző negyedévhez mérten a második negyedéves GDP-visszaesés 7,9 százalékos, tehát nagyobb a 7,8 százalékos előzetes becslésnél, de kisebb a 8,1 százalékos csökkenést jelző piaci várakozásnál. Ez az időszak már sorban a harmadik egymást követő negyedév volt, amikor csökkent a japán GDP, és a 7,9 százalék a valaha mért legnagyobb negyedéves esés.

Szakértők szerint az első becslésnél nagyobb második negyedéves GDP-visszaesés elsősorban a tőkeberuházások vártnál nagyobb, 4,7 százalékos hanyatlására vezethető vissza, ugyanis prognózisában csupán 1,5 százalékos csökkenést jelzett a tokiói statisztikai hivatal, és a piac is csak 3,1 százalékos visszaesést várt. Mijazaki Hirosi, a Mitsubishi UFJ Morgan Stanley Securities vezető közgazdásza szerint ugyanakkor nem várható, hogy a tőkeberuházások hirtelen fokozódni fognak a közeljövőben. A koronavírus-járvány második hulláma Japánt is elérte, a vállalatok pedig nem növelik a kiadásokat, ha a kilátások bizonytalanok – mondta.

A történelmi GDP-visszaesés másik fontos összetevője az export jelentős visszaesése, a második negyedévben – 2009 első negyedéve óta a legnagyobb mértékű – 18,5 százalékos volt a csökkenés. Ez önmagában 3 százalékpontot faragott le a japán GDP-ből. Az import 0,5 százalékkal apadt ebben az időszakban. A Reuters elemzői felmérése szerint a jövő márciusban záruló költségvetési évben a gazdaság 5,6 százalékkal zsugorodik, és a következő évben csak 3,3 százalékkal nő.

A vírusválság kezelése nehéz feladatnak ígérkezik a posztjáról lemondott Abe Sindzó kormányfő utódának. A miniszterelnöki kinevezésre Szuga Josihide kabinetfőtitkár a legesélyesebb a szeptember 14-én megtartandó választáson. Piaci vélemények szerint az új kormányfő merészebb gazdaságélénkítő intézkedések meghozatalára kényszerül. Szuga Josihide már jelezte, hogy készen áll a kiadások jelentős növelésére, ha megbízást kap a kormányzásra. Kérdés, hogy a gazdaságélénkítés mennyiben lesz összeegyeztethető azzal, hogy Japán már a válság előtt is a világon a legnagyobb, a 2019-es GDP-jének 236,6 százalékát kitevő államadósságot görgetett maga előtt, s ez a GDP visszaesésével azóta arányosan még tovább növekedett.