Külföldre tódulnak forrásért a feltörekvő országok

Pető Sándor | Rekordot dönthetnek az idén a feltörekvő piacok eurókötvény-kibocsátásai a Moody’s hitelminősítő tegnapi jelentése szerint, mert a koronavírus-válság hatásait kiegyensúlyozandó a jegybankok példa nélküli mértékben felduzzasztották a likviditást a világpiacokon, kedvező feltételeket teremtve a forrásbevonóknak. Ez azonban csak a jó adósokra igaz, az alacsony hitelminősítésű kibocsátók jó része nehezebben tud forráshoz jutni. Az európai feltörekvő piacok viszonylag kis részét teszik ki az ilyen kibocsátásoknak, bár Románia rákapcsolt: egyike volt annak a hat államnak, amelyek idén már több mint 10 milliárd dollárt kasszíroztak, ráadásul hármuk rosszabb

– Baa3 – hitelminősítéssel.

Az eurókötvény olyan papír, amelyet külföldön, nem a saját fizetőeszközében bocsát ki az adós (nem is feltétlenül euróban denominálva). A feltételeket az idei globális kibocsátás kedvezővé tette, ráadásul a feltörekvő gazdaságok fizetőeszközeinek árfolyama tíz éve nem teljesített olyan rosszul a fejlett országok devizáihoz képest, mint az idén. Ez növelheti a befolyó összeg belföldi értékét, és a járvány meg az amerikai elnökválasztás bizonytalanságai ezt a helyzetet még hónapokig fenntarthatják, miközben egyéves távlatban az elemzők már a feltörekvő piaci devizák erősödését várják. A Moody’s szenior alelnöke, Rahul Ghosh összesítése szerint a feltörekvő piaci állami kibocsátók eladásai a harmadik negyedévre némileg visszaestek, és a feltételek javulása elvesztette a lendületét, de jó úton haladunk, hogy a szeptember végén 488 milliárd dollárra rúgó összkibocsátás az év végére meghaladja a tavalyi 590 milliárd dollárt, ami már közel van a 2017-es rekordév teljesítményéhez, amely 599 milliárd dollárt hozott a konyhára.

A források nagy része nem állami kibocsátókhoz kerül: ők idén szep-temberig mindössze 176 milliárd dollárhoz jutottak. A feltörekvő államok eurókötvény-eladásainak értéke a harmadik negyedévben 30 milliárd dollárra esett vissza a második negyedévi 90 milliárdról. A privát szektor eladásai azonban felpörögtek, 87 milliárdról 111 milliárd dollárra. A befektetési fokozatú hitelminősítéssel rendelkező szuverén kibocsátóknak, miközben a tavalyi kilenc évről 13-ra növelték az eladott kötvények forgalommal súlyozott átlagos futamidejét, hosszú távon a tipikusnál 1 százalékponttal alacsonyabb, 2,9 százalékos átlagos kupont kellett kínálniuk a befektetőknek, ugyanúgy, mint 2019-ben. Az alacsonyabb minősítésű államok kötvényeinek futamideje 13-ról 12 évre csökkent, a kupon pedig a tavalyi 6,3-ről 5,7 százalékra. A vállalatok kibocsátásaiból a harmadik negyedévben már az ingatlanszektor hasította ki a legnagyobb részt, felváltva az olaj- és gázcégeket, főképp a kínai gazdaság kilábalásának köszönhetően.

Rengeteg friss forráshoz jutottak az ingatlanpiac szereplői a harmadik negyedévben