Óriási hiánnyal terveznek az eurózónában

A múlt hétre csaknem minden euróövezeti tag közzétette 2021-es költségvetési tervét az Európai Bizottság honlapján, és az adatokból és becslésekből kiderül: a krízisköltekezés jóval nagyobb hiányhoz fog vezetni, mint a 2010-es rekordévben. Ez nem meglepetés, de megerősíti, hogy az Európai Központi Bank államkötvény-vásárlásaira szükség van, hogy az amúgy is megterhelt büdzsékre ne háruljon még óriási kamatteher is. Maga Christine Lagarde, a bank elnöke úgy látja: a pandémia miatt indult eszközvásárlások akár fel is pörgethetők, de sürgető elérni a végleges megállapodást az Európai Unió 750 milliárd eurós kilábalási programjáról, amelynek mintájára állandó alapot is jó lenne létrehozni.

Az euróövezeti tagok teljes költségvetési hiánya nem kevesebb, mint 976 milliárd euróra rúghat az idén, ami a Financial Times számításai szerint a várható összesített bruttó nemzeti termék (GDP) 8,9 százaléka. Ez tízszerese az eredetileg tervezettnek, és jóval magasabb, mint az eurózóna-válság időszakának rekorddeficitje: 2010-ben 6,6 százalékos volt a hiány. Jövőre ugyan 6 százalékra csökkenhet a deficit a tervek szerint, de ez még mindig jóval magasabb a megszokottnál. Az idén a legnagyobb, 10 százalék feletti hiányra Spanyolország, Olaszország, Belgium és Franciaország számít, és nem sokkal marad el tőlük Szlovákia. Közülük a spanyolok, a franciák és az olaszok egyúttal a pandémia okozta válság legnagyobb vesztesei is: várható idei gazdasági visszaesésük ugyancsak 10 százalék körüli. A tervezett kilábalási alapból ugyanez a három ország hasítaná ki a legnagyobb részt, és számukra a legsürgetőbb, hogy az Európai Parlament, majd a nemzeti törvényhozások felülkerekedjenek a vitákon az EU kilábalási alapjáról, amiről a tagállamok állam- és kormányfői már júliusban megegyeztek. A spanyol gazdasági miniszter, Nadia Calvino már jelezte, hogy aggódik a késedelem miatt.

A folyamat felgyorsítását sürgette tegnap Christine Lagarde is.

A francia Le Monde-nak elmondta: a politikusoknak gyorsítaniuk kell a parlamenti ratifikációkat, hogy január 1-jétől eloszthatók legyenek az új pénzek, ugyanakkor ki kell dolgozniuk a részleteket is, mert a program csak akkor segít, ha a kiadások célzottak. A kilábalási alapra az EU története során először a tagállamok közösen vállalnak adósságot, ami szorosabbra fűzi a költségvetési szálakat, és Lagarde szerint ezt az együttműködést célszerű állandóvá tenni. „Ez a kilábalási terv mint eszköz egy rendkívüli helyzetre adott válasz – mondta. – Meg kellene vitatnunk annak a lehetőségét, hogy maradjon meg az európai eszközkészletben, hogy felhasználható legyen, ha hasonló körülmények merülnek fel.” Ez változás Lagarde álláspontjában – jegyezte meg a Bloomberg hírügynökség tudósítása – , hiszen az elnök asszony a múlt hónapban az Európai Parlamentben egy holland képviselő kérdésére válaszolva egyszerinek nevezte a közös kötelezettségvállalással felálló kilábalási alapot. Hollandia egyike volt a „takarékos tagállamoknak”, akik hevesen ellenezték a tagállamok közös adósságvállalását, ezzel csaknem kisiklatva az EU-tagállamok tárgyalásait az alapról és a következő hét év költségvetéséről.