Semmi nem pótolhatja az uniós piacot

A héten folytatódnak a jövőbeni kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat meghatározó tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, és bár optimista hangok is hallatszanak Brüsszelből, nagyon nagy szakadék tátong a két fél elképzelései között. Az egyik kritikus terület a halászati jogok kérdése. Simon Coveney ír külügyminiszter tegnap a dublini parlament szakbizottsága előtt figyelmeztetett, hogy a jelenlegi brit álláspont „nagyon megnehezíti a tárgyalásokat, és őszintén szólva egyelőre elég nehéz elképzelni, hogy eredményre jussunk” – idézte a Reuters a tárcavezetőt.

Elsősorban Emmanuel Macron francia elnök az, aki határozottan ragaszkodik hozzá, hogy az uniós tagállamok a jövőben is ugyanúgy hozzáférhessenek a brit felségvizekhez, mint most. A Bloomberg értesülései szerint a hajthatatlansága még az EU-n belül is feszültségeket szül, hiszen a legtöbb tagállamot nem igazán érdeklik a halászati jogok, Macron viszont nem akarja elidegeníteni a francia választókat azzal, hogy engedményeket tesz az ősi riválisnak. Ugyanez mozgatja egyébként Boris Johnsont is, a halászatnak ugyanis elenyésző a szerepe a brit gazdaságban, a GDP mindössze

1 százalékát adja. Nyilvánosan azonban minden tagállam kiáll a franciák mellett, akiket a többi halásznemzet – például Hollandia és Dánia – is támogat.

A másik, egyelőre megoldhatatlannak tűnő probléma az állami támogatások kérdése, amelyben Brüsszel a britektől vár engedményeket – egyelőre hiába. Az EU-ban egyre nő a türelmetlenség, különösen, mivel még mindig a brit parlament előtt van a belső piaci törvény, amely gyakorlatilag felrúgja a tavaly kötött kilépési megállapodást. (Az alsóház már megszavazta, jelenleg a lordok háza tárgyalja a tervezetet.) Az EU jogi eljárást indít London ellen a törvény miatt, amely ráadásul még inkább megingatta a bizalmat a britekben. Ugyancsak a Bloomberg értesülése szerint Brüsszel kész novemberig, decemberig is elhúzni a tárgyalást, de nem fog engedményt tenni a kulcskérdésekben. Az EU arra játszik, hogy Johnson nem fogja beváltani a fenyegetését, és nem áll fel a tárgyalóasztaltól, ha nem kapja meg, amit akar.

A megállapodás hiánya súlyos csapást mérne több brit szektorra is, ezek közé tartozik a birkatenyésztés. Az ágazati szövetség (CLA) legfrissebb figyelmeztetése szerint a birkatenyésztés gyakorlatilag összeomolhat, mivel az export 89 százaléka az Európai Unióba irányul. Ebben az esetben a brit juhhúst 28–76 százalékos vám terhelné, ami nyilvánvalóan megjelenne a fogyasztói árakban, és a kereslet jelentős visszaeséséhez vezetne. Így túlkínálat alakulna ki az Egyesült Királyságban, és zuhanni fognak az árak. Ez végig fog hullámozni az egész ellátási láncon, de a tenyésztőket érinti majd a leginkább.

A 30 ezer tenyésztőt tömörítő CLA számításai szerint a 2019-es exportszintet alapul véve 2-3 millió juh húsa kerül hirtelen a brit piacra, amely ennyit képtelen befogadni – számolt be a Politico. Hasonló problémával szembesül majd a többi agrárágazat is, hiszen a brit marhahús, tejtermék, gyümölcs és zöldség nagyjából 80 százaléka is az uniós piacra került eddig. „Nem túlzás azt állítani, hogy egyes szektorok csupán pár hónapra vannak az összeomlástól” – figyelmeztetett Sarah Hendry, a CLA vezérigazgatója. Phil Stocker, a birkatenyésztők szövetségének vezetője ehhez még azt is hozzátette, hogy a Brexit után megkötendő kétoldalú kereskedelmi szerződések sem fogják pótolni az uniós piacot.