Uniós forrásokból finanszírozná az átfogó reformokat Pozsony

Szlovákiának október 15-ig átfogó, hosszú távú koncepciót kell küldenie Brüsszelbe arról, hogy az ország miként szeretné felhasználni a júliusi uniós csúcson elfogadott, az uniós újjáépítési forrásokból Szlovákiára eső 7,5 milliárd eurót. Azonban eddig csak egy a pénzügyminisztériumból kiszivárgott tervezet látott napvilágot, vagyis sem a kormány, sem a parlament nem vitatta meg a dokumentumot. A szaktárca nem kérdőjelezte meg a csaknem 90 oldalas koncepció valódiságát, melynek legérdekesebb része a nyugdíjfinanszírozás átfogó reformjáról szól. A Fico-kormány eltörölte az átlagos élettartam növekedésével párhuzamosan, fokozatosan kitolódó nyugdíjkor rendszerét, ehelyett 64 évben állapította meg a nyugdíjplafont, amit az elemzők már akkor bíráltak a rendszer tartós finanszírozhatatlansága miatt. Most visszaállna a régi rend, azaz a 64 évben megszabott plafont eltörölnék. Egyébként napjainkban évről évre mintegy egy hónappal kitolódik a nyugdíjkorhatár, 62,5 évnél tart a rendszer, vagyis a felülbírálás előtt álló plafon csak az 1968-as, 1969-es évjárat körül lépett volna életbe. A 2004 óta működő második magánnyugdíjpillért is megerősítenék, hogy többé ne lehessen megnyitni a kilépni szándékozók elől, mint ahogyan azt a Fico-kormány négy alkalommal megtette, emiatt a rendszer mintegy 400 ezer ügyfelet veszített.

A koncepció értelmében az adórendszer szintén módosulhat, a hangsúlyt a fogyasztásra, a magasabb ingatlan- és környezetvédelmi adókra helyeznék. Ugyancsak nagy változás körvonalazódik a tudomány és az oktatás területén. Egyrészt radikálisan emelni kívánják a pedagógusok fizetését, hogy a bérszintjük az azonos végzettségű, de más ágazatokban dolgozók fizetésével kerüljön egy szintre, másrészt nagymértékben növelnék a tudományra és a kutatásra fordított forrásokat. Az utóbbi terén Szlovákia sereghajtó a visegrádi négyek között, tekintve, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 1 százaléknál is alacsonyabb hányadát fordítja e célra. A felvázolt erőfeszítéssel Pozsony mérsékelni szeretné az agyelszívás mértékét, ami Szlovákiában nagyon erőteljes, hiszen a felsőfokú hallgatók mintegy egyötöde a jobb egyetemekkel rendelkező, szomszédos Csehországban tanul, ahonnan a végzősök tetemes hányada a közelség és az alig érzékelhető nyelvi különbségek miatt már nem is tér haza.

A nyolc témakörbe sűrített, hivatalos nevén Nemzeti integrált reformterv (Szlovákia 2.0) természetesen a digitalizáció és a megújuló energiaforrások fontosságát, az államigazgatás hatékonyabbá tételét, a korrupciótól fuldokló bíróságok megtisztítását (ez már napjainkban is tart), a foglalkoztatottság növelése érdekében a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét, az egészségügy új alapokra helyezett finanszírozását, a kórházak számának optimalizálását is hangsúlyozza, de a részletek még nem ismeretesek. Az igazi probléma az, hogy Pozsony képtelen hatékonyan elérni az uniós forrásokat: az éppen idén lejáró hétéves uniós költségvetés Szlovákiára eső 13 milliárdjának eddig alig 35 százalékát hívta le. E mutatóval az abszolút sereghajtók közé tartozik, mint ahogy az ügyintézés gyorsasága terén is. A kidolgozott uniós pályázat benyújtása és a folyósítás között Szlovákiában átlagosan 680 nap telik el.