Dollár nélkül maradhatnak a kubaiak

Az Egyesült Államokban emigrációban élő kubaiak milliói használták a Western Uniont a pénzküldéshez, hogy otthon maradt rokonaikat anyagilag segítsék. Az utalások hétfői kvázi betiltásával a Trump-kormányzat rengeteg embert hoz nehéz helyzetbe a járvány kellős közepén. Trumpék már korábban szigorítottak, elrendelve, hogy az Amerikában élő kubaiak negyedévente legfeljebb ezer dollárt küldhetnek haza családtagjaiknak, és betiltották a nem rokonoknak történő utalásokat. Azt nem tudni, hogy az intézkedés meddig marad érvényben, mindenesetre január 20-ig biztosan, hiszen akkortól Joe Bidennek hívják a teljes jogkörrel felruházott amerikai elnököt. A demokrata politikus kampányában a párizsi klímavédelmi egyezményhez való visszatérést prioritásként nevezte meg, ahogy a Kubával való feszült viszony rendezését is, igaz, ehhez nem tűzött ki határidőt.

Addig is a pénzküldés költségesebb, kevésbé biztonságos és jóval lassúbb módját kell választaniuk az amerikaiaknak, vagy rosszabb esetben igénybe kell venniük a csempészek közvetítését. A hazaküldött összeget éves átlagban két-hárommilliárd dollár közé teszik, ez a harmadik legnagyobb keményvaluta-bevételi forrás a szolgáltatások és a turizmus után. Az utóbbi kettőt a járvány szintén padlóra küldte. Az utalások oroszlánrészét a Western Union bonyolítja le, amely tavaly a Reuters forrásai szerint egymil­liárd dollárt meghaladó összeget vitt Kubába, ahol húsz éve van jelen. Népszerűségét annak is köszönheti, hogy a dollárja többet ér a közvetlenül a bankszámlákra utaltnál, mivel az utóbbit csak az erre kijelölt állami üzletekben lehet elkölteni. A kubai Western Union 407 fiókja mindenesetre bezárni kényszerül, mert helyi partnerét, a kubai katonai felügyelet alatt álló Fincimexet tiltólistára helyezte Washington. A szankció a strukturális reformokon dolgozó havannai vezetést nem ejti kétségbe, a károkat a társadalom szenvedi el. A Western befektetői nem örülnek, a szankció október végi megszellőztetése 13 százalékos árfolyameséshez vezetett.

A pénzforgalom a kriptodevizák irányába is eltolódhatna, azt már Washington sem tudná korlátozni, csakhogy ott a fluktuáló árfolyam mellett az internet-hozzáféréssel rendelkező kubai közvetítők, illegális kifizetőhelyek közbeiktatása teszi kockázatossá a transzfereket. Pedig az a kubai, aki bitcoint tarthatna a virtuális számláján, hamar meggazdagodna. Legalábbis erre utal, hogy a pénzpiaci menedzserek véleménye szerint a bitcoin árfolyama egy éven belül megötszöröződhet, jegyzése könnyen százezer dollár fölé ugorhat. Év eleje óta az egyre elfogadottabb bitcoin 160 százalékkal drágult, olyan fizetési szolgáltatók is elfogadják már, mint a Square vagy a PayPal. A 2017. de­cemberi, 20 ezer dolláros történelmi csúcs már látótávolságban van, a 2011-ben nulláról induló bitcoin esetében évi húsz-harmincszoros drágulás is előfordult, úgyhogy a rendszerben egy ötszörözés simán benne van Brian Estes, az Off the Chain Capital befektetési igazgatója szerint. Sőt, a fedezeti alap által alkalmazott piaci előrejelzési modell szerint 2021 végére a bitcoinnak a 100 ezer és a 288 ezer dollár közötti sávban kellene mozognia. A gyors felértékelődés hátterében a kereslet meglódulása mellett a bányászat hatékonyságának adminisztratív csökkentése áll.