Bérvita a választási kampány fókuszában
Nehéz feladatok várnak a leendő román kormánykoalícióra, a költségvetési hiány megzabolázása, a gazdaság felpörgetése mellett a társadalmat megosztó bérkülönbségek rendezése is ezek közé tartozik. Elkerülhetetlen lesz az észszerűsítés a romániai közszférában is, amelynek bérzsákja folyamatosan, egyre nagyobb mértékben nyeli a költségvetési forrásokat, viszont a büdzsé dagadó hiánya nem bírja a terhelést. A legfrissebb adatok szerint az államapparátus a tavaly augusztusinál 15 ezerrel többet, 1,24 millió alkalmazottat foglalkoztat, s a létszám 2018-hoz képest 47 ezerrel bővült. Ennek, valamint a béremeléseknek betudhatóan meredeken nő a közalkalmazottak fizetésére fordított költségvetési keret. Az idei első kilenc hónapban a román állam bérrel kapcsolatos kiadásai 6,5 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőttit, és immár 80,9 milliárd lejre (egy lej 73,24 forint) rúgtak. Bukarest bérköltsége öt év alatt megduplázódott: amíg 2015-ben 52 milliárd lej, a hazai össztermék (GDP) 7,4 százaléka volt a közszolgák bérére fordított keret, addig tavaly már 102 milliárd lejt, a GDP 9,8 százalékát költötték erre.
Ráadásul egyre nagyobb bérszakadék tátong a közalkalmazottak és a versenyszféra 4,3 millió dolgozója között. Ez a különbség jövőre tovább nő a közalkalmazottak javára: 45 százalékkal fognak többet keresni, mint a magáncégek dolgozói. A közszolgák bruttó átlagbére az idei 6836 lejről jövőre 7141 lejre emelkedik, míg a versenyszféra dolgozóinál 4715 lejről 5078 lejre kúszhat föl a bruttó átlagfizetés. A közszférában ugyanis a szolgálati idővel arányosan, a beosztásnak, valamint az egységes bértörvénybe foglaltaknak megfelelve garantáltan emelkednek a bérek, míg a magáncégek dolgozói a gazdasági válság miatt legjobb esetben változatlan bérre számíthatnak, sőt sok helyen kevesebbel kell beérniük. Márpedig ez az állapot fenntarthatatlan Valentin Lazea, a román jegybank (BNR) vezető közgazdásza szerint, tekintettel arra, hogy az idei 4,2 százalékos gazdasági visszaesés mellett a deficit a 10 százalékot is elérheti. Lazea úgy véli, nem normális, hogy az állami szektorban jóval többet fizessenek, mint a versenyszférában, ezért felvetette, hogy 20 százalékkal csökkenteni kellene a közalkalmazotti béreket, esetleg bevezetni a négynapos munkahetet. Enélkül szerinte jövőre is 8 százalék fölött marad a költségvetési deficit.
A vasárnapi parlamenti választás miatt a kisebbségben kormányzó román liberálisok egyelőre óvatosan közelítik meg a témát. Virgil Popescu gazdasági miniszter szerint nem terveznek ugyan bérvágást a közszférában, ám szinte bizonyos – mondta –, hogy 2021-ben befagyasztják a közalkalmazottak fizetését. Ludovic Orban miniszterelnök nem zárta ki, hogy elbocsátások lesznek, s kijelentette, hogy szükség esetén optimalizálni fogják a közintézmények apparátusát. „Azoknak lesz veszélyben az állásuk, akik csak úgy tesznek, mintha dolgoznának” – mondta a kormányfő. Kelemen Hunor, a választást követően nagy eséllyel kormányzati szerephez jutó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke lapunk kérdésére elmondta, nem ért egyet a bérek lefaragásával, de a befagyasztásukat indokoltnak tartja. A politikus szerint a nagyvárosi és megyei önkormányzatok apparátusát kellene észszerűsíteni, és a jelenleginél sokkal hatékonyabban kell ellenőrizni az adóbehajtást.
A közszférában
525
ezer forintnak
megfelelő bruttó átlagbért fizetnek jövőre
