Két év alatt negyedszer omlott össze az izraeli kormány, miután a múlt héten a Kneszet a tíz nappal meghosszabbított határidő leteltével sem fogadta el az éves költségvetést. A törvényhozási kudarcot automatikusan új választás követi március 23-án, vagyis az izraeliek egy év leforgása alatt másodszor járulnak az urnákhoz, pont abban az időszakban, amelyet a gazdaságot összeziláló járvány ural. A koronavírus több mint háromezer emberrel végzett Izraelben, és a minden bizonnyal vitriolos választási harc – amelyet a Benjamin Netanjahu miniszterelnök ellen folyó korrupciós eljárás is színez – pont a szintén keménynek ígérkező vakcinázási kampánnyal esik egybe. Az első oltást tíz napja maga Netanjahu (képünkön) kapta, a felmérések szerint a polgárok többsége támogatja a vakcinázást. Az élet azonban tegnap ismét leállt, két hétre teljes zárlatot rendeltek el, immár harmadszor fél éven belül.
Más országokhoz hasonlóan az izraeli gazdaságnak is nagy szüksége lenne arra, hogy megszűnjön a járvány okozta nyomás. A GDP az első negyedévben 1,8, a másodikban 8,3 százalékkal esett vissza az azt megelőző három hónaphoz mérten, és a harmadik negyedévi 8,6 százalékos visszapattanás ellenére is messze van még a pandémia előtti szint. Egy hónapja a pénzügyminisztérium erre az évre 4,2 százalékos visszaesést, jövőre pedig 4,5 százalékos növekedést jósolt, és figyelmeztetett, hogy sokkal rosszabbak lehetnek a számok, ha az év végén kemény zárlatokra lesz szükség – ami be is következett. Az idei visszaesés ebben az esetben közelebb lehet az 5 százalékhoz, a 2021-es bővülés pedig alig haladja meg a 2 százalékot. A jövő évet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) pesszimistábban látja, és már december elején mindössze 2,3 százalékos bővülést jósolt, jóval lemaradva a világgazdaság egészére várt 4,2 százalékos ütem mögött.
Izrael harcát a járvány immár harmadik hulláma ellen megnehezíti az újabb kormányválság. Májusig már biztosan nem lesz 2021-es költségvetés. Az előző választások után létrejött rendkívüli koalíciós struktúra – amelyben a miniszterelnöki posztot rotációban töltötték volna be, miközben felhizlalták a bürokráciát – már eddig is bénító volt. Az izraeli piacok első reakciója mégsem volt negatív a múlt heti kormányösszeomlás hírére, sőt, a sékel tizenkét és fél éves csúcsra erősödött a dollárral szemben. A vakcinákról szóló jó híreknek köszönhetően számos feltörekvő piaci deviza is ralizott a gyengélkedő zöldhasú ellenében, a sékel idei teljesítménye azonban a politikai zavarok ellenére is kiemelkedő: több mint 6 százalékos pluszt ért el, miközben az izraeli fizetési mérleg többletét a világjárvány hatásai rekordméretűre duzzasztották.
A jegybank idén eddig 17 milliárd dollár értékű devizát vásárolt a piacon, hogy fékezze a sékel erősödését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.