BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Laza marad a politika

Sem Magyarországon, sem az Egyesült Államokban nem várható változtatás a rekordalacsony alapkamaton a jegybanki döntéshozók évzáró ülésén. A magyar jegybankárokat az inflációs kockázatok csak tavasszal ejthetik gondolkodóba.

Holnap tartják meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának idei utolsó kamatdöntő ülését, és megjelenik a jegybanki politika irányvonalát megszabó inflációs jelentés is. Érdemes figyelemmel követni az MNB csütörtöki egyhetes betétaukciójának meghirdetésekor a kamatszintet is. A papírforma szerint nem változik sem a 0,6 százalékos alapkamat, sem a betéti kamat szintje. Ezt valószínűsíti, hogy a maginflációs mutatók továbbra is cél körüli inflációt tükröznek. A következő hónapok várható csökkenése után az árindex áprilistól ismét emelkedésnek indulhat, és a kockázatokat növeli, hogy a megfelelő átoltottság elérése utáni gazdasági nyitáskor ismét lehet a júliusihoz hasonló általános áremelés. Ráadásul közeledik az év vége, ami a negyedéves pozíciózárások miatt rendszeresen gyengítette az árfolyamot, de növeli a bizonytalanságot a szabályozatlan brit kilépés növekvő valószínűsége is – értékelt Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ vezetője.

Az említettek ellenére mégis benne van a levegőben a betéti kamat esetleges csökkentése. A jegybank többször is hangsúlyozta, hogy a kockázati felárak változására az egyhetes betéti kamattal, a magyar inflációs kilátások fundamentális változására pedig az alapkamattal reagál majd. Márpedig a vakcinával kapcsolatos kedvező hírek hatására erősödött a globális kockázati étvágy, ezenfelül pedig támogatta a forintot, hogy elhárult a magyar és a lengyel vétó veszélye az ­uniós költségvetés és a mentőcsomag útjából. A lehetséges lazítás melletti fundamentális érvként megemlíthető, hogy az utolsó inflációs jelentés óta a vártnál gyorsabban csökkent az infláció, miközben az újabb lezárások ismét recessziót vetítenek előre az évzáró negyedévre.

A Federal Reserve (Fed) kedd–szerdai ülésén aligha igazít a ­0,0–0,25 százalékos alapkamatán, ám az igazi kérdés az, hogyan változik a kommunikáció a súlyosbodó koronavírus-helyzetnek és a kongresszus „bénultságának” az árnyékában. Egyrészt a hatásos vak­cinákról szóló pozitív hírek belátható közelségbe hozzák a járvány végét, másrészt a lassuló ütemű, de továbbra is folyamatos kilábalás szintén azt valószínűsíti, hogy a döntéshozóknak elég megerősíteniük korábbi üzenetüket, hogy ameddig csak szükséges, maradnak a rendkívül laza monetáris kondíciók. November közepe óta azonban érezhetően romlott a járványhelyzet, a bevezetett korlátozások munkahelyek megszűnésével és a kilátások romlásával fenyegetnek.

A kedvezőtlen fordulatot már egyértelműen jelzi a munkaerőpiac, a rég várt második költségvetési mentőcsomagról pedig továbbra sincs megállapodás. Váradi Beáta, az OTP elemzője mindent egybevetve úgy értékeli, hogy az infláció egyelőre nem gördít akadályt a további lazítás elé, így ha mégis olyan döntés születik, hogy újabb pénzcsapot nyit meg a Fed, azzal egészen biztosan megmozgatja majd a piacokat.

Szerdán publikálják a Markit gazdaságkutató decemberi európai és tengerentúli beszerzésimenedzser-indexeit, amelyek jól leképezik a rövid távú konjunktúra alakulását. Ezúttal a piac nem számít jelentős elmozdulásra sem a szolgáltató-, sem a feldolgozóiparban – véli Tardos Gergely. Ugyanakkor a lefelé mutató kockázat jelentős, hiszen a lezárások visszavetik a szolgáltatások iránti keresletet, bár most alapvetően senki sem számol a tavaszihoz hasonló ipari leállásokkal.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.