Nem adóemeléssel indít az új kormány
Adó- és illetékemelés nélkül, merész infrastruktúra-fejlesztési tervekkel vág neki a jövő évnek Románia új kormánya. A december 6-i parlamenti választás nyomán összeállt hárompárti kabinet élére az eddigi kisebbségi liberális kormány pénzügyminisztere került, aki a koronavírus-járvány visszaszorításán túl a gazdasági válság leküzdését tekinti prioritásnak. Ezen a téren a 48 éves, az Iowai Állami Egyetemen közgazdász-matematikusi oklevelet és mesterfokozatot szerző Florin Citu megfelelő választásnak tűnik. Kormányzati és törvényhozási szerepvállalását megelőzően a bankszférában és pénzügyi tanácsadóként tevékenykedett, többek között az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál és az új-zélandi jegybanknál. Kormánya december 23-i beiktatása után az új miniszterelnök beruházásokra alapozó, vállalkozóbarát gazdaságpolitikát ígért, és első intézkedései közé sorolta a kis- és középvállalkozásokat támogató állami program meghosszabbítását jövő júliusig, valamint a vendéglátóipar megsegítését célzó törvénycsomag kidolgozását.
A Citu-kormány – annak ellenére, hogy Romániában az EU többi tagállamához képest GDP-arányosan alacsony az adókból és illetékekből származó bevétel – nem tervezi a kulcsok emelését, ehelyett az adóbehajtás hatékonyságának növelését és az adóhatóság átfogó reformját tűzi ki célul. Egy újabb, állami tulajdonú fejlesztési bank létrehozását is tervezik, és 3,75 százalékról 2024-ig 4,75 százalékra emelik a hozzájárulás mértékét a nyugdíjrendszer második pilléréhez, a kötelező magánnyugdíjalaphoz. A nyugdíjakkal egyébként meggyűlhet a baja a bukaresti kabinetnek, ha ugyanis az alkotmánybíróság januárban az alaptörvénnyel összhangban lévőnek találja az öregségi juttatás 40 százalékos emeléséről szóló jogszabályt, az alaposan megterhelné a költségvetést. Vagy – hogy Florin Citu néhány hónappal ezelőtt, pénzügyminiszterként mondott szavait idézzük – katasztrófába sodorná az államháztartást, amelynek deficitje elérte a GDP 7 százalékát az első tíz hónapban, a teljes évben pedig várhatóan két számjegyűre hízik. Ráadásul a taláros testület decemberben elmeszelte azt a törvényt, amely 85 százalékos különadót vetett ki a speciális nyugdíjakra, így onnan sem lesz pluszbevételük.
Hangsúlyos szerepet kap a kormányprogramban a régiók összehangolt fejlesztése, a kevésbé fejlett megyék felzárkóztatása. E téren grandiózusnak nevezhető például a közúti infrastruktúra fejlesztését vázoló fejezet: a meglévő hálózat 70 százalékát, 7 ezer kilométer megyei és 20 ezer kilométer helyi utat szándékoznak felújítani összesen 32 milliárd lejes (1 lej 74 forint) beruházással. Ugyancsak a következő négy évben 1001 kilométer vasútvonalat korszerűsítenének, és hasonlóképpen merész az autópálya-építési terv is: 2024-ig ezer kilométer sztráda és gyorsforgalmi út megépítését ígérik Cituék. Ami az álmok világát idézi, hiszen Románia mintegy 900 kilométernyi hosszúságú, az elmúlt több mint harminc év alatt épült autópálya-hálózattal rendelkezik.
A kormányzati szerepet vállaló Romániai Magyar Demokrata Szövetség megkapta egyebek között a fejlesztési és közigazgatási, valamint a környezetvédelmi minisztérium irányítását, ami a rendelkezésre álló – részben uniós – források ismeretében nagy lehetőség lesz Erdély fejlesztésére.
