Nincs vétó, mégis sürgetik a szankciókat

Az Európai Parlament hét képviselőcsoportja közül négy – a Néppárt, a Szocialisták, a Liberálisok és a Zöldek – állásfoglalás-tervezete elutasítja azt a politikai nyilatkozatot, amelyben az Európai Tanács a pénzügyi csomagot fenyegető magyar és lengyel vétó feloldása érdekében leszűkítő értelmezést ad a jogállami feltételrendszer alkalmazásáról szóló új rendeletnek. A mechanizmussal kapcsolatban a múlt heti EU-csúcson a tagállamok vezetői nyilatkozatot fogadtak el, amelynek egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a mechanizmus mindaddig nem alkalmazható, amíg az Európai Bíróság döntést nem hoz arról, hogy az összhangban áll az uniós alapszerződéssel. Ez a feltétel – a lengyel RMF rádió értesülései szerint – egyike volt Orbán Viktor miniszterelnök legfőbb követeléseinek a vétó feloldásáért. A nyilatkozat arra is kitért, hogy a bíróság döntését figyelembe véve dolgoznak majd ki egy útmutatót, és csak azt köve­tően alkalmazzák az új jogállamisági mechanizmust. Ennek fényében úgy tűnt, hogy a bíróság lassú ügymenete miatt 2023 előtt – azaz a 2022-es tavaszi magyar és a 2023-as őszi lengyel parlamenti választást megelőzően – vélhetően nem születnek szankciók, és nem vonnak el uniós forrásokat a mechanizmus alapján.

Ezzel szemben az EP négy képviselőcsoportja az állásfoglalásban, amelyről ma szavaznak, hangsúlyozza, hogy az új jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletet már 2021. január 1-jétől alkalmazni kell, mégpedig valamennyi pénzügyi kötelezettségvállalás és a kifizetések esetében, azaz a 2014 és 2020 közötti büdzséből származó, még ki nem fizetett fejlesztési forrásoknál is. Álláspontjuk szerint a rendelet alkalmazása nem köthető semmiféle alkalmazási útmutató elfogadásához, miután a szöveg kellően egyértelmű, és nem irányoz elő végrehajtási eszközöket, ugyanakkor kizárólag az Európai Bíróság semmisítheti meg a rendeletet vagy annak egyes részeit.

Ezzel szemben Vera Jourová jogállamisági ügyekért felelős uniós biztos a Financial Timesnak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a bizottság a múlt heti uniós csúcson elfogadott nyilatkozatnak megfelelően megvárja az Európai Bíróság döntését, mi­előtt az új mechanizmust alkalmazná, még akkor is, ha januártól már annak értelmében vizsgálja, hogy a tagállamok megfelelnek-e a jogállamisági feltételeknek. A bíróság döntésére viszont nem feltétlenül kell évekig várni, ahogy azt sokan feltételezik. Ugyan az EU-csúcson elfogadott dokumentum hangsúlyozza, hogy a hatálybalépését követően bármely tagállam megtámadhatja az Európai Bíróságon az új mechanizmus bevezetését, ennek megfelelően pedig a lengyel és a magyar kormány már jelezte is, hogy 2021 februárjában pert indít, mivel álláspontjuk szerint az nincs összhangban az uniós alapszerződéssel. Azonban az EP – ha megszavazza a négypárti állásfoglalást – sürgősségi eljárást fog kérni az Európai Bíróságtól, amely a döntés idejét jelentősen lerövidítheti. A bíróság munkájával párhuzamosan kidolgozzák az alkalmazási útmutatót is, így Jourová szerint nem kellenek évek ahhoz, hogy az EP és a tanács feltételeinek is megfelelve alkalmazható legyen az új jogállamisági mechanizmus.