Az AstraZeneca Brüsszelt hibáztatja

Brüsszel a szerződés nyilvánosságra hozását kéri, miután az Astra­Zeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot a La Repubblica című olasz lapnak adott interjúban kijelentette: a cég nem vállalt szerződéses kötelezettséget az oltóanyag biztosítására, mindössze annyit ígért, hogy megtesz minden tőle telhetőt, és csak azután pörgeti fel a szállításokat az EU-ba, miután az Egyesült Királyságban elérték a kellően magas átoltottságot. Szerinte az EU nagyrészt önmagát okolhatja a késlekedésért, mert három hónappal a britek után írta alá velük a szerződést. Tagadta azokat a brüsszeli vádakat is, hogy az EU-nak szánt vakcinát másnak adja el drágábban. Soriot állítása szerint nem termelnek profitot az oltóanyaggal, amelyet adagonként három-négy dollárért árulnak világszerte. Elmondta, hogy a 27-ek hárommillió adag vakcinát kapnak, amint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezi a szert (ez holnap várható), és 17 milliót februárban. Mivel a cég a következő hónaptól százmillió adagot gyárt, „Európának jut a globális termelés 17 százaléka – miközben a lakossága csak a világ népességének 5 százalékát teszi ki” – hangsúlyozta.

Az AstraZeneca a múlt héten jelentette be, hogy az első negyedévben 60 százalékkal kevesebb oltóanyagot szállít az EU-ba a megállapodotthoz képest. Ha egyébként az EU-val folytatott vita nem lenne elég, az AstraZenecát a befektetői nevében beperelte egy nyugdíjalap az állítólagos veszteségek miatt, amelyeket a vakcina tesztelésének hiányosságai okoztak. Ráadásul egy gyanús csomag miatt tegnap evakuálni kellett a dolgozókat az észak-walesi üzeméből, ahol az oltóanyagot fiolákba töltik és csomagolják.

Az EMA által szintén engedélyezett két másik vakcinával kapcsolatban viszont jobb hírek érkeztek. A Moderna európai partnere, a svájci Lonza bővíti a kapacitását, hogy biztosítsa az oltáshoz szükséges alapanyagok termelését, azonban még hónapokba telhet, mire a gyártás teljes sebességgel beindulhat. A Lonza évi 400 millió adag vakcinához elegendő alapanyagot képes gyártani, a Moderna pedig az idén legalább 600 millió adag oltás leszállítását ígéri. A francia Sanofi a Pfizer–BioNTech konzorciumnak segít be az oltóanyag gyártásába, és több mint 125 millió adagot szállít az EU-nak az év végéig.

Sikeres oltási kampány nélkül képtelenség megfékezni a járványt, amely így bármikor újra felerősödhet. Az idén ez veszélyezteti legsúlyosabban a világgazdaságot a Reuters által megkérdezett közgazdászok döntő többsége szerint, akik úgy vélik, hogy a globális GDP két éven belül éri majd el a járvány előtti szintet.

Aditya Bhave, a Bank of America világgazdasággal foglalkozó közgazdásza hangsúlyozta: nehéz lenne eltúlozni a következő hónapok jelentőségét a gazdasági és közegészségügyi helyzet szempontjából. „A legnagyobb veszély az, hogy a vakcinák hatástalannak bizonyulnak az új vírusvariánsokkal szemben, ami a világgazdaság zsugorodásához vezethet az első negyedévben” – mondta. Az ötszáz megkérdezett szakértő ezért nem emelte az idei növekedési kilátásokat a három hónappal ezelőttihez képest, változatlanul a globális GDP 5,3 százalékos bővülését várják. Jövőre viszont már 4 százalékos növekedésre számítanak a korábban jelzett 3,5 százalék helyett.