Lassuló tempó az euróövezeti építkezéseknél

Egyelőre nem túl fényesek az európai építőipar kilátásai, főként az euróövezeti országokban nyilatkozott visszafogottan az ágazat eddigi és várható teljesítményéről az IHS Markit által megkérdezett 650 vállalatvezető. A helyzetértékelésüket számszerűsítő építőipari aktivitási index 45,5 pont volt decemberben, azaz minimálisan csökkent a novemberi 45,6 pontról, és immár tizedik hónapja a növekedést a zsugorodástól elválasztó 50 pontos választóvonal alatt maradt.

A három alszektor közül a kereskedelmi ingatlanok építésénél a legrosszabb a helyzet, az infrastrukturális beruházásoknál valamivel jobb, míg a lakásépítéseknél a legkevésbé rossz a helyzet. Az építőipar aktivitása az euróövezet meghatározó tagállamai közül Franciaországban a legalacsonyabb, ott az index május óta a múlt hónapban esett a legnagyobbat (40,5 pontra), ami nem csoda, hiszen az utóbbi két hónap a lezárásoktól és nem a kalapácsütésektől volt hangos. Németország építőiparát is a hanyatlás jellemzi, bár aktivitásmérője a novemberi 45,6-ről 47,1 pontra erősödött. A kereskedelmi projektek húzzák le a legjobban az indexet, de a szövetségi államok vékonyodó büdzséje is felelőssé tehető a visszaesésért, az új megrendeléseik ugyanis elmaradoznak. Üdítő kivételként az olaszok szolgáltak, náluk 49,8-ről 50,5 pontra javult az index, s már szerény növekedést jelez. Ott az állam nyúlt az építőipar hóna alá, és az adókönnyítések is serkentették a beruházásokat. Más utat járnak az írek, ahol január végéig az összes építőipari beruházást leállították, kivételt ez alól a szociális célú épületeken végzett és az elháríthatatlan állagmegóvási és javítási munkák képeznek. A kormány a korlátozások karácsonyi enyhítését követő fertőzéshullám miatt volt kénytelen elrendelni a leállást.