Csalódást keltett az Airbus

Az Airbus-árfolyam 3,4 százalékos eséssel fogadta a páneurópai repülőgépgyártó üzleti beszámolóját s az ahhoz csapott zavaros jövőképet. A tavalyi, járvány sújtotta veszteséges év után nincs miből osztalékot fizetni, s az idei, a harmadik hullám miatt felerősödő bizonytalanságok miatt 2022 tavaszán sem lesz mit szétosztani a cég befektetői között. A lelombozó hír mélyebben érintette a részvényeseket, mint az, hogy az Airbus a tavalyi negyedik negyedévben már megkezdte a lassú felzárkózást a járvány előtti önmagához. A nemzetközi utazások normalizálásához, úgy tűnik, a reméltnél is több időre lesz szükség, mivel nem tudni, hogy az oltások adta védettség mennyire lehet hatásos és tartós. Így viszont nem csoda, hogy a légitársaságok inkább jegelik a megrendeléseiket, illetve elcsúsztatják az elkészült repülők átvételét.

Guillaume Faury vezérigazgató úgy számol, hogy az idén legalább annyi – azaz 566 darab – gépet szállítanak le, mint tavaly, ez a mennyiség 40 százalékkal kevesebb a 2019-es békeévinél. Jelenleg száz kész repülőjüket kénytelenek parkoltatni a betonon, eddig sikerült lejönniük a tavalyi 145 darabos negatív csúcsról. (De ez még így is sokkal jobb a rivális ­Boeing közel 500 darabos, döntően 737 MAX‑okból álló „fantomflottájánál”.) Faury el szeretné kerülni, hogy a termelés túlzott mértékű felfuttatásával a drágán finanszírozható raktárkészletüket növeljék. Hozzátette, beszállítói problémáik nincsenek, anyagi helyzetük stabil, és csak a légitársaságok megrendeléseitől függ, mikor s mennyivel növeljék gyártókapacitásaikat. Márpedig a vevői oldal egyelőre nem támadja le az Airbust. Sőt, a megrendeléseikből eddig százmilliárd eurónyi érték esett ki, most 373 milliárd eurónyi munka, 7184 gép elkészítése van hátra. Tavaly nettó 268 géppel bővült a várólista, ez az előző évi harmada. A pénzügyi évet 30 százalékkal alacsonyabb, 49,9 milliárd eurós bevétellel zárták, üzemi veszteségük 510 millió euró volt – ebben az átszervezési kiadások, egy 3,6 milliárd eurós rekordbírság és az A380-as szuperjumbó-program leállításának költségei is közrejátszottak, maga a koronavírus-járvány kezelése 6,9 milliárd eurót vett ki a zsebükből. A nettó veszteség 1,13 milliárd euró volt. A júniusban bejelentett 15 ezer fős leépítésből az év végéig 3,5 ezer teljesült, az Airbusnál 131,4 ezer volt 2021 elején a létszám.

Az Airbus törzsvásárlója, az Air France–KLM csoport jobban halad a leépítésekkel, ott a 10 százalékos karcsúsítást már végre is hajtották, az elküldött 8700 főállású dolgozót Ben Smith vezérigazgató szavai szerint idén még hatezren követhetik. A társaság nagyon megszenvedte a korlátozásokat, s talpon maradását a nagyrészvényes francia és holland állam által adott 10,4 milliárd eurós támogatási csomagnak köszönheti. A csoport 7,1 milliárd eurós veszteséggel zárta 2020-as üzleti évét, és visszavonták a nyereségzónába való visszatérés menetrendjére vonatkozó tervet is, amelyben 2025-re már 7-8 százalékos üzemi marzsot céloztak meg. A nettó adósságállomány 11 milliárd euróra duplázódott egy év alatt. A csoport légitársaságai tavaly 67 százalékkal kevesebb, 34,1 millió utast szállítottak, az éves bevétel 60 százalékkal, 9,2 milliárdra esett vissza. Március végéig kapacitásaik 40 százalékát használják, és reménykednek a vakcinázás sikerében. Ezt teszik a skandináv SAS-nél is, amelynek bevétele tavaly 46,1-ről 20,5 milliárd svéd koronára esett vissza, utasszámban (12,1 millió) pedig 58 százalékos volt a mínusz. A légitársaság anyagi helyzetét tulajdonosai stabilizálták, az adózás előtti veszteség 10,1 milliárd korona volt. A SAS 45 darab Airbus megrendelését csúsztatta el évekkel.